Könnyek
Úgy hiányoztak a gyerekek, hogy minden nap sírtam. Ott ültem egyedül a sötét, dohos albérletben és nem tudtam elképzelni, hogy ezentúl nem láthatom őket minden nap. Végül addig küzdöttem, amíg elértem, hogy a hónapban két hetet nálam tölthetnek és így már valamivel könnyebb, de ha rajtam múlna, minden nap találkoznánk.
Megkönnyebbülten
Egyetlen szóval kifejezve fájdalmas volt, de rájöttem, hogy ez a trauma a gyerekek életében nem tart sokáig. Hamar megtapasztalták ugyanis, hogy mennyivel jobb olyan környezetben élni, ahol a szüleik nem veszekszenek vagy neheztelnek egymásra minden nap minden percében. A különválás után mindenki megkönnyebbült: a feleségem is, ők is és én is.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
