Szimptóma
Kicsik voltak a gyerekek és szükségük volt rám, de a házasságom komoly fizikai tüneteket okozott: az egekben volt a vérnyomásom, szívdobogásom volt és éjjelente rendszeresen keltem arra, hogy pánikrohamom van. Az orvos felírt egy gyengébb nyugtatót, de amikor átadta a receptet a szemembe nézett és azt mondta: „Tóth úr, nem tudom, hogy a munkája, esetleges adóssága vagy a családi helyzete miatt van ebben az állapotban, de a gyógyszer helyett inkább azt tanácsolnám, hogy rendezze az életét.” Ez a mondat adta meg a végső lökést, akkor döntöttem el, hogy el kell válnunk, mert ez így nem megy tovább. Életem legnehezebb feladata volt elmondani a gyerekeknek. A kisebbik lányom sírva a ruhámba csimpaszkodott, miközben pakoltam a kocsiba a holmijaimat és én úgy éreztem, mintha kitépték volna a szívem. Az első pár hónap pokol volt, de utána egy kicsit könnyebb lett, aztán még könnyebb, majd még könnyebb, ma pedig már van egy jól működő rendszerünk. (A tüneteim nyom nélkül elmúltak.)
