Lehet, hogy te már nem mondod ezeket, de szinte biztosak vagyunk benne, hogy lesz valahol valaki, aki fogja. Szülőként érdemes megfontolni, hogy ilyenkor közbeszólsz, és jelzed, hogy csak azért, mert lánynak született, nem biztos, hogy ezer éves, elavult szabályokat kell követnie a gyerekednek.
„Lány létedre így beszélsz?”
Mi is úgy gondoljuk, hogy rendkívül fontos (lenne) megtanítani a gyerekeinket arra, hogy egymás iránti tisztelettel, türelemmel és a másikat meghallgatva beszélgessenek. Ennek azonban semmi köze ahhoz, hogy valaki fiú-e vagy lány, hiszen az általános tiszteletadásról, az emberszámba-vevésről van szó, és azt már eszünkbe sem jutna mondani, hogy akkor is mosolyogj és hallgass, amikor valami olyasmi történik, ami ellenedre van, ami nem igazságos, amit nem szeretnél, hogy megtörténjen. Mégis, amikor a lányokra rászólunk: „Lány létedre így beszélsz?” vagy „Egy ilyen szép kislány nem beszélhet ilyen csúnyán!” azt üzenjük, hogy lányként kétszer is meg kell gondolniuk, mit mondanak, vagy hogy nem állhatnak ki magukért, nem lehetnek asszertívek és nem fogalmazhatnak meg véleményt, esetleg nem lehetnek ők az irányítóak, mert azzal női mivoltukban sérülnének.
Itt az ideje, hogy megtanítsuk a gyerekeinknek – a fiúknak és a lányoknak is – hogy mennyire fontos meghallgatni a másikat, és azt is, hogy joguk van elmondani a véleményüket és kiállni önmagukért, ha pedig ez valakinek nem tetszik, akkor az az ő problémája!
Itt az ideje, hogy megtanítsuk a gyerekeinknek – a fiúknak és a lányoknak is – hogy mennyire fontos meghallgatni a másikat, és azt is, hogy joguk van elmondani a véleményüket és kiállni önmagukért, ha pedig ez valakinek nem tetszik, akkor az az ő problémája!