Az elmúlt hetekben előfordult, hogy látszólag minden ok nélkül szorongással, nehéz mellkassal vagy a pihentető alvás ellenére is kimerültséggel ébredtem – miközben szentül meg voltam győződve róla, hogy nem volt hiába az önmunkám és a múlt nehéz pillanatai már régen elcsendesedtek bennem.
Az őszi szél a régi sebeket is feltépte
Tisztán emlékszem arra a napra. Bár szólt a kocsiban a rádió, mégis olyan csend telepedett ránk, mint még soha. A halvány reménysugár az utolsó pillanatig ott lebegett felettünk, de én képtelen voltam elnyomni magamban az érzést. Tudtam, hogy ez az utolsó közös utunk.
Talán pont ezért próbáltam minden pillanatot, minden mozdulatot, illatot mélyen magamba szívni, memorizálni az érintéseket, hogy legyen majd mibe kapaszkodnom, amikor csak a végtelen hiány marad. Az utca elképesztően gyönyörű volt. A két sorba ültetett fák szinte egységesen aranysárgák voltak, de már részben lehullatták lombjukat a földre. Tisztában voltam vele, hogy ez az aranysárga őszi időszak az én életemben örökre más jelentőséget kap. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. szeptember 24. a numerológia szerint: lelki elmélyülés és spiritualitás
Ilyen színeket viselnek a gazdagok? Ez a 4+1 árnyalat vonzza a legjobban a pénzt és a sikert
Ezt hozza 2026. szeptember 10. a numerológia szerint: harmónia és együttműködés
6 teljesen átlagos mondat, ami mélyen megérinti azt, aki magányosan nőtt fel – szakértők szerint
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
