Addig nem érted, amíg nem vagy benne
Ez a mondat nagyon igaz, azzal még kiegészíteném, hogy akkor is sokat változnak az emberek, ha a közvetlen környezetükben van valaki, aki mentális problémákkal küzd. Így ugyanis testközelből láthatja, mennyire nehéz együtt élni ezzel a helyzettel. Ez persze szintén nem kritika, hiszen a lelki betegségek jóval megfoghatatlanabbak, mint a fizikai problémák, ezért sokkal könnyebben félre lehet érteni a tüneteket.
Az viszont számomra már egyéni döntés, hogy ki mennyire ássa bele magát a témába, ha például egy hozzá közel álló személynek gondja van.
Nehéz helyzetben vannak azok a gyerekek és tinik, akik felismerik a problémát és pszichológushoz szeretnének menni, a szüleik viszont elbagatellizálják a betegséget, vagy éppen nem engedik el őket szakemberhez. Lehet, hogy sok szülő úgy érzi, ő tehet mindenről és emiatt próbálja meggyőzni magát, hogy nincs probléma a gyermekével és egyszerűbb a szőnyeg alá söpörni az egészet. Pedig ezzel még nagyobb károkat tud okozni a távolabbi jövőre nézve. A gyerekkortól kezdve rengeteg trauma érheti az embereket. 25 vagy 42 évesen pedig sokkal nehezebb és hosszabb idő ezekkel megküzdeni, mint mondjuk akkor, ha valaki ovis vagy kisiskolás korban is kap segítséget. Ezt tapasztalatból mondom, szerintem ez a felelősségteljes viselkedés.
Gondolj csak bele, ha például sokáig hagyod fájni a fogadat, közben pedig nem mosod meg, akkor valószínűleg nem úszod meg a fogorvost, hanem rossz esetben ki is húzhatják. Tudom, ez rettenetesen banális példa, de azt szerettem volna szemléltetni, hogy az időben felismert probléma rengeteget számít a gyógyulás szempontjából. Arról nem is beszélve, hogy hacsak nem vagy fogorvos, nem tudod kezelni a fájó fogat, nem tudod egyedül betömni, vagy kihúzni. Ezért is kell szakemberhez fordulni, aki a megfelelő terápiás mód és szükség esetén a gyógyszeres kezelés kiválasztásában is segítséget nyújt. Olvass még a témában
