Egy baba mínusz
Egy plázában az egyik eladó hozta utánam a legkisebb gyerekem. Sok szatyrom volt, telefonáltam és közben másik két gyerkőcöt fegyelmeztem, így valahogy elfelejtettem, hogy egy babakocsiban ottmaradt a harmadik csemetém a cipőboltban. Elképzelni sem tudom, mit gondolhattak rólam.
Ivászat
A céges karácsonyi bulin kicsit sikerült felöntenem a garatra – egyébként sosem iszom, ezért is ártott meg ennyire – és felelős szülőként másnap nem ültem autóba, mert keveset aludtam és fő a biztonság. Az iskola nincs messze, de sikerült az év legszelesebb hófúvásos napját választanunk a gyalog-menetelre. Mikor végre bevonszoltam magam a terembe a gyerekkel a hóviharból, az osztályfőnök csodálkozva kérdezte, hogy sétáltunk? Mire a lányom: „Igen, mert anya még mindig részeg.” Azt hittem, ott helyben elsüllyedek.
Olvass még a témában
A part
Jófej nagynéniként levittem a vízpartra a hároméves unokaöcsémet, akit egyszer csak elveszítettem szem elől. Tíz percen keresztül pásztáztam pánikolva a fürdőzőket, mire megpillantottam. Kiabálva szaladtam felé, hogy mit képzel hogy elcsatangol, mire szegény gyerek sírva az anyjához futott. Néztek, ki ez az őrült nő, ugyanis unokaöcsém végig ott homokozott mögöttem a legnagyobb békességben.
A cikk folytatódik, lapozz!
