Racionalizálás
A racionalizálás ugyancsak nagyon gyakori, bár talán a hétköznapokat úgy általában jobban érinti a többség esetében, mint a párkapcsolatokat. Ebben a védekezési mechanizmusban megpróbáljuk indokolni az elfogadhatatlant ahelyett, hogy elismernénk a fájdalmas és negatív igazságokat. Azért itt van egy párkapcsolati példa rá: amikor azt racionalizáljuk, hogy a félrelépés elfogadható, mert az illető alkoholt fogyasztott, vagy várható volt, hiszen otthon ritkábbak voltak az együttlétek az utóbbi időben.
Passzív agresszió
A passzív-agresszív viselkedésforma már szinte divatos kifejezés lett, olyan gyakorinak számít. Ez sem más, mint egy védekezési mechanizmus: lényege annyit, hogy elkerüljük a nyílt konfrontációt azáltal, hogy nem használunk világos kommunikációs formákat a negatív érzelmeink kifejezésére. Bár utóbbiak kényelmetlenséget okoznak, a passzív-agresszív viselkedéstől azt várjuk, hogy az érzelmeket kiváltó személy kapcsol, és helyettünk tesz rendet.
Olvass még a témában
Intellektualizáció
Az intellektualizáció lényege az, hogy a problémát, a megfoghatatlant becsomagoljuk egy szép kis köntösbe és úgy teszünk, mintha mindent meg tudnánk magyarázni intellektuálisan, azaz észérvekkel. A védekezési mechanizmus hátterében az áll, hogy megpróbáljuk megkerülni az érzelmekkel való foglalkozást. A félrelépés példájánál maradva, egy személy intellektualizál akkor, amikor azt mondja, hogy a férfi azért él csapodár életet, mert nekik több szexre van szükségük, vagy őket a természet úgy alkotta meg, hogy minél több nőt megtermékenyítsenek.
A cikk folytatódik, lapozz!
