De mi történik, ha ez az egyensúly felborul?
Ha nem vigyázol az étrendedre és nem ügyelsz a szájhigiénére, vagy valamilyen egészségügyi kihívással kell szembenézned, akkor könnyen felborulhat az érzékeny egyensúly a szádban. Ennek következményeként a káros baktériumok eluralkodhatnak, és olyan problémákhoz vezethetnek, mint például a fogszuvasodás vagy az ínybetegségek.
Hogyan jön a képbe a fogkrém és mi a feladata?
Bár a többség úgy véli, hogy a fogkrémek a baktériumok elpusztítására vannak kitalálva, valójában a biohártya megzavarására lettek kifejlesztve. A biohártya egy ragadós réteg, amely a fogak és az íny felszínén képződik, és egyfajta védelmet biztosít a káros baktériumoknak.
A fogmosás során ezt a biofilmet mechanikusan eltávolítjuk, a fogkrém pedig segít megszakítani a baktériumok közti kapcsolatokat és tovább tisztán tartani a szájüreget. Olvass még a témában
Az egyik kulcsfontosságú összetevő, amit a legtöbb fogkrém tartalmaz, a fluorid: feladata szerint erősíti a fogzománcot és segít megakadályozni a fogszuvasodást. Azonban a fluor sem pusztítja közvetlenül a baktériumokat, inkább szaporodásuk megelőzésére szolgál.
Érdekes módon (bár rossz híre van) a fluorid megelőzi a fogszuvasodást, miközben nem avatkozik bele közvetlenül a száj mikrobiomjába, így nem okoz túl nagy „zűrzavart” benne.
Néhány fogkrém különböző antibakteriális szereket is tartalmaz, például triklozánt vagy cinkvegyületeket. Egyes kutatások azt mutatják, hogy ezek az antibakteriális szerek csökkenthetik a jótékony baktériumok számát is, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja a szájflórát.
Azonban más kutatások arra jutottak, hogy a szájflóra gyorsan regenerálódik, így a fogmosás hatása nem marad tartós. (Cserébe viszont a triklozán képes felhalmozódni a szervezetben és súlyosan károsíthatja az egészséget.)
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
