Viselkedés
A saját apja temetése után az ő házukban tartottuk a halotti tort. Ott volt vagy harminc ember, az apukája kollégái, barátai, az egész család. Mindenki megrendült volt, mert apuka fiatalos, életvidám, csupa szeretet ember volt, aki váratlanul ment el 55 évesen. Ő pedig fogta és bekapcsolta a hatalmas lapostévét, majd elkezdte nézni teljes hangerőn a meccset. Miközben a gyászoló emberek halkan beszélgettek és kedves történeteket elevenítettek fel az apukájáról. Az anyja és a nővére próbálta kikapcsoltatni vele, de lerázta őket, mondván ez egy fontos meccs. Abban a pillanatban kiszerettem belőle.
Vékony vonal
Amit huszonévesen még lazaságnak láttam vele kapcsolatban (szakadt farmer, szakadt cipő, összevissza haj, rendezetlen szakáll, füvezés és káosz az agglegény lakásban), azt harminc plusszosan már igénytelennek és gyerekesnek tituláltam. Ma már 45 évesek vagyunk és ő még mindig ugyanígy él.
Olvass még a témában
A hívás
Amikor felhívtam sírva, hogy meghalt a kutyám, aki 15 éve a legjobb barátom és támaszom volt, ő pedig közölte, hogy éppen filmezik és egy izgi résznél tart, majd visszahív, ha vége. Mire visszahívott, tényleg vége volt, de nemcsak a filmnek, hanem a kapcsolatunknak is.
A cikk folytatódik, lapozz!
