A legfrissebb eredmények szerint az idősebb apák gyerekei hosszabb telomereket örökölnek. A telomer a DNS-szál végén van, többszörösen ismétlődő szakasz, mely védi a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól, mivel a kromoszómák minden osztódáskor rövidülnek. Ezen felül a telomerek megakadályozzák, hogy a kromoszóma végei összeakadjanak. Ezek miatt összefüggésbe hozzák a telomerek hosszát az egészséggel és az élettartammal.
Hogyan működik a telomer?
Olyan, mint a cipőfűző végén a műanyag borítás: minél többször fűzzük a cipőfűzőt, annál gyorsabban kopik a műanyag borítás. Azaz, mivel sejtjeink folyamatosan osztódnak, minden megkettőződés után néhány bázispárral rövidül a DNS.
Addig nincs probléma, míg a telomer kopik, mivel ez a rész nem tartalmaz érdemi információt. Egy emberi sejt körülbelül 50, sérülés nélküli osztódásra képes, ezután már az információt tartalmazó rész sérül.
Kép forrása: Emberi kromoszómák WHERE id = végükön a telomerek (fehér foltok)
Nagyapáról unokára is
Az összefüggés nagyapákra is igaz. Minél idősebb korában született a fia, annál hosszabb volt az unoka telomerje is. A vizsgált apák 15 és 43 év közöttiek voltak, amikor gyermekük született.
A vizsgálatok során kiderült az is, hogy az anyai nagyapák kora nem befolyásolja az unoka telomerjeinek hosszát. Ám van egy bökkenő: az idősebb apák több káros genetikai mutációt örökíthetnek át gyermekükbe.
Az autizmus és skizofrénia
Izlandi kutatók 78 család génállományát vizsgálva választ kerestek arra, hogy a mutációk összefüggésbe hozhatók-e a szülők életkorával. A kutatások kiderítették, hogy minden egyes év két további mutáció lehetőségét hordozza magában. 97 %-ban az apa idős korára volt visszavezethető a nem örökletes autizmus és skizofrénia. A 78 családban 44 gyereknél mutatták ki az autizmust, 21-nél a skizofréniát.
Sőt, ausztrál kutatók megfigyelése szerint, melyben 33 ezer kisgyereket kísértek figyelemmel, az eredmények szerint, az idősebb apák gyerekei gyengébben teljesítettek az intelligenciateszteken.
Oka
A férfiak biológiai órája nem leketyeg, mint a nőké, hanem elromlik. További ok, hogy a nők tisztában vannak azzal, hogy születésükkor ott vannak a petesejtek testükben, kész kromoszómákkal, melyek sérülhetnek, így eszerint élnek, vigyáznak rájuk.
Ezzel szemben a férfiak úgy gondolják, hogy spermájuk minden egyes ejakuláció után sértetlenül visszatermelődik. Pedig ez nem így van. Életmódjuk a kor előre haladtával folyamatosan rongálja az átörökítéshez szükséges DNS-eket. Sőt, minél több ejakulációja van egy férfinak, annál többször kell a sejteknek osztódnia, azaz nagyobb a hibalehetőség.
Az időzített bomba
Amellett, hogy valószínűsíthető egyéb ritka betegségek – Apert szindróma, Crouzon szindróma és Pfeiffer szindróma – átörökítése is ily módon, a problémát más jelenti. A nagyobb genetikai károsultságú terhességek többsége vetéléssel, meddőséggel végződik.
Viszont a kisebb genetikai károsultsággal rendelkező spermák alkalmasabbak a megtermékenyítésre, így az elváltozások nem láthatók azonnal, csak az utódok felnőtté válása után, azaz az utód tovább örökíti ezeket a mutációkat is. Ez generációról generációra folytatódik, egyre komolyabb elváltozásokat okozva.
John Lennon: Szeretkezz, ne háborúzz!
Akárhogyan is van, kutathatjuk napestig az élet és egészség titkát, csak részeredményeket kapunk. Rengeteg egészséges gyerek született idős, akár beteg apától is. Ha a tudomány genetikailag tökéletes utódot akar létrehozni, csak vizsgálódjon, borítékolom: sok ideig fog tartani.
Én azt mondom, sokkal nagyobb probléma és rizikófaktor az, hogy az emberiség fennállása óta sosem volt mindenhol béke és jólét a Földön, amire gyerekeink születnek.
