Heather Barmore bloggerként és szabadúszó újságíróként ismert, népszerű írásai keringenek a neten gyerekmentes életéről. Az egyik legutolsó szerzeményében azt ecseteli, hogy szerinte egyáltalán nem értékesebb emberek azok, akik szülővé váltak.
Komolyan azt gondolod, hogy a gyereked földi létednek egyetlen értelme?
Azt gondolom, valahogy a gyermekvállalás nélkül is sikerült felfognom az élet értelmét, és elfogadnom azt, hogy az emberek a saját útjukat járják. Soha nem éreztem szükségét annak, hogy másokat elkeserítsek tapasztalataik vagy útválasztásaik miatt, ehhez képest én sűrűn kapok megjegyzéseket. Vannak, akik úgy érzik, folyton emlékeztetniük kell a gyereknélküli felnőtteket arra, mennyire nem teljesítették életük eredeti célját, a reprodukciót.
Gyakori beszólás az, hogy nem vagyok képes megérteni az igaz szeretetet (vagy bármilyen más, emberi érzelmet), amíg nincs gyerekem. Ehhez képest már apróság, hogy nem tudhatom, mi is az igazi fáradtság. Nem is sejthetem, milyen valóban elfoglaltnak lenni.
Egyszer olvastam egy olyan bejegyzést, hogy a gyermekes nők nem tudnak olyan barátokat szerezni, akiknek nincs gyermekük, mert az utóbbi csoport egyszerűen nem érti az életüket. Tehát sokan még azt sem feltételezik rólam, hogy képes vagyok megérteni mások érzelmeit, hogy azonosulni tudok a barátaimmal, amikor a boldogságukat, vagy éppen az aggályaikat megosztják velem. Pletykák, ítéletek, általánosítások keringenek körülöttem, de ezzel már megtanultam együtt élni.
Én egy szabályt követek: saját magam alakítom az életemet, nem pedig valaki más, akiért köteles vagyok felelősséget vállalni.
Komolyan a gyerek az egyetlen mérce?
A gyermektelen barátaiddal ápolt kapcsolat pont olyan, mint bármilyen másik barátság két ember között. Munkát igényel. Gyerekmentesen nem érzem úgy, hogy ezek a kapcsolatok rendkívül nehezek lennének, feltéve, hogy a másik fél is hajlandó egy kicsit visszatekinteni a régi életére. A barátság időnként nehéz lehet, de ha számomra fontos, akkor erőfeszítéseket teszek a siker biztosítására. Miért olyan nehéz ezt felfogni? Tényleg lehetetlen, hogy két ember, az élet különböző szakaszaiban, (ítéletek nélkül) rengeteget tanuljon egymástól? Akár ezt, akár azt az utat választotta…
Az élet nehéz. Bár nincs gyerekem, biztos vagyok benne, hogy a gyermekvállalás szintén nehéz. Mindannyian megpróbálunk jobb jövőt teremteni saját magunk számára, remélem, egyre többen vannak azok, akik a gyerekeiknek, a jövő generációinak is szeretnék ezt megadni. Azonban, amikor egy szülő azt mondja, hogy az ő idejének és életének nagyobb értéke van, mint az enyémnek, egyszerűen azért, mert neki van gyereke, az igenis rohadtul felidegesít.