Úgyhogy nem, nem kérek többet bocsánatot azért, mert hangos vagyok, mert szeretek mesélni, mert lelkesedem emberekért és ötletekért. Nem kérek elnézést, amiért szeretek megnevettetni másokat, és amiért boldogan osztom meg velük az életem.
Az extrovertáltság nem betegség, amit kezelni kell, és nem gyengeség, amit el kell titkolni – hanem egy ugyanolyan érvényes személyiségjegy, mint az introvertáltság.
Ideje lenne, hogy ne egyik vagy másik típust éljenezzük, hanem végre elfogadjuk: a világ akkor működik jól, ha mindkettő jelen van benne. A csendesek és a hangosak, a befelé és a kifelé figyelők, az elemzők és a lelkesítők együtt adják azt a dinamikát, amitől az élet valóban élhető. És hogy igenis szükség van ránk, extrovertáltakra is – máskülönben hogyan indulna el bármilyen beszélgetés, ha nem lenne senki, aki először megszólal a csendben? Olvass még a témában
Én az anyám sikerprojektje voltam – a gyerekemre már nem akarom rátenni ezt a nyomást
Ezt hozza 2026. október 7. a numerológia szerint: lelki gyógyulás
Ezt hozza 2026. október 3. a numerológia szerint: kaland és szabadság
Az évszakváltás és a kapcsolataink: miért indulnak be pont ilyenkor a szakítások
Következő cikkünkAz önbizalom nem akkor jön, amikor minden sikerül, hanem amikor nem adod felSokáig azt hittem, hogy az önbizalom azoknak az embereknek a kiváltsága, akik mindig tudják, mit csinálnak. Akik magabiztosan lépnek be egy terembe, akik nem inognak meg, ha valaki megkérdőjelezi őket, és akik minden helyzetben urai maradnak önmaguknak. Irigyeltem ezt az állapotot, mert úgy tűnt, valami, ami nekem hiányzik. De…Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
