Első és második félelem – a zseniális felismerés
Weekes megkülönböztette az első és a második félelmet. Az első félelem az automatikus túlélő reakció. Ma úgy hívjuk: üss, fuss vagy fagyj le. Ez az a villámszerű, testi riadó, ami akkor is bekapcsolhat, ha nincs valódi veszély – főleg egy „érzékennyé vált” idegrendszernél.
A második félelem viszont a gondolat:
„Úristen, mi ez?”
„Mi van, ha megőrülök?”
„Mi van, ha meghalok?”
Ez indítja be a félelem–adrenalin–félelem ördögi körét. És itt jött az a tanács, ami ma is radikálisnak hangzik: ne harcolj a félelemmel. Olvass még a témában
Másokat megérteni, önmagunkat nem elveszíteni – hol húzódik a határ?
Lassan sétálók, boltban tévelygők: tényleg olyan türelmetlenek lettünk, hogy mindenkit gyűlölünk, akitől nem tudunk haladni?
4 dolog, ami milleniálsként nekem természetes, de örülök, hogy a Gen Z-nek már nem az
3 rossz tulajdonság, amit el tudok nézni egy férfinek – és 3, amit nem
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
