Az emberi szervezetben a vérkeringés nagyon fontos szerepet tölt be. Segítségével a létfontosságú oxigén eljut a szöveteinkbe, de a szívünk, az érhálózatunk és a vérnyomásunk tekintetében is létfontosságú, úgyhogy lássunk pár érdekességet erről az összetett rendszerről!
Hogyan működik a vérkeringés?
A vérkeringésnek nevezett összetett rendszer központi mozgatórugója mindenképpen a szív. A szív a jobb oldali pumpájával az ún. kisvérkör erei útján a tüdőbe löki a vért, ahol az oxigénnel telítődik, és innen a vér a bal szívfélbe jut, ahonnan a szervezet egészét behálózó nagyvérkörbe kerül.
Az oxigéndús vér először az artériákban (más néven verőerekben) halad, majd ezek kisebb ágakra, ún. arteriolákra bomlanak és oda is beáramlik. Az arteriolák később szintén még kisebb ágakra bomlanak, ezek a hajszálerek (más néven kapillárisok) és ezekbe is beáramlik a vér.
Az ereinkben áramló vér kétirányú szállítást prezentál: egyrészt friss oxigénnel és létfontosságú tápanyagokkal látja el a sejteket, másrészt elszállítja a salakanyagokat – köztük a szén-dioxidot.
Alapesetben a vérkeringésünk zárt. Ámelőfordulhatnak balesetek, ilyenkor ez a nagy teljesítőképességű szállítási rendszer megsérül: egy szövetet károsodás ér, egy vérsejt levegővel érintkezik. Ilyenkor egyből beindul a véralvadás folyamata, megelőzve a túl sok vérveszteséget. Néha a véralvadás mechanizmusa tévesen, magától beindul a keringési rendszeren belül, ez sajnos vérrögképződést (más néven trombózist) eredményezhet.
Az erekben keringő vér az erek falára nyomást fejt ki: ezt nevezzük vérnyomásnak. A vérnyomás műszeres mérésekor mindezt 2 számadattal jelölik, pl. egy egészséges fiatal felnőtt esetében ez az érték kb. 120/80 körüli. Vérnyomásunk stressz hatására felmehet ugyan, de megnyugváskor vissza kell rendeződnie a megszokott alapértékre. Ám vannak olyanok, akiknek tartósan magas a vérnyomása: esetükben rendszeresen többnyire 140/90-es körüli érték mérhető. A magas vérnyomást csendes gyilkosnak is nevezik, mert nincsenek különösebb tünetei, mégis súlyos betegségekhez vezethet, pl. eredményeképp megpattanhat egy ér a szemben vagy az agyban, ami végül látásromlást vagy agyvérzést okozhat.
A rossz vérkeringés tünetei lehetnek: lábdagadás, hideg végtagok és zsibbadás.
Keringési rendszerünk állapotának vizsgálatára többféle műszert is feltaláltak már, pl. EKG (elektrokardiogram) vagy ultrahangos vizsgálat (echokardiogram).
Ereink sajnos el is meszesedhetnek. Az érelmeszesedés kialakulásátugyan nem lehet egyetlen okra visszavezetni, de a genetikai hajlam, a súlyfelesleg, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a túlzott stressz vagy a dohányzás mind-mind rizikófaktor.
A vérkeringés és „munkatársainak” egészséges működésének megőrzését elősegítheti, ha Q10-koenzimet, E-vitamint és aminosavakat tartalmazó étrend-kiegészítő kapszulákat is szedünk amellett, hogy megpróbálunk minél egészségesebben étkezni.
Tudtad?
Hajszálereinek teljes felülete több mint 6000 m2, érhálózatunk akár 100 km-t is kitesz, hajszálereink átmérője pedig csupán a milliméter századrésze.
Párunk szívverésének hallgatása igen romantikus! Ám ha legközelebb ilyet teszel, akkor jusson eszedbe, hogy a szív naponta több mint 100 000-szer ver, ami átlagban azt jelenti, hogy percenként kb. 72-szer. Ez adja ki egyébként a pulzusszámot.
A szívünkön naponta több mint 7 000 liter vér áramlik át, percenként kb. 5 liter vért mozgat meg. Egyetlen szívverés pedig kb. 0,7 deciliter vért továbbít.
Egy átlagember 5 liternyi vérében maximum 1 liter oxigén lehet, és ez a mennyiség csupán 4 percig elég az élet fenntartásához, de csak teljes nyugalomban, erőteljes fizikai aktivitás esetén viszont csak 1 percig elegendő.
1628-ban William Harvey angol orvos volt az, aki felfedezte a vérkeringést és bebizonyította, hogy testünkben a vér nem mozdulatlanul van jelen, hanem folyamatos mozgásban van.