Több mint 650 lányt öletett meg, hogy vérükben megfürödve szépségét és bőre hamvasságát megőrizhesse. Áldozat volt, vagy gyilkos? Milyen előzmények vitték rá szörnyű tettei elkövetésére? Erről szól cikkünk.
Vérfürdői
Dracula női változataként élvezettel fürdött a vérben. Egyes vélemények szerint több mint 650 fiatal nő haláláért volt felelős.
Szüzeket öletett meg, hogy a vérükben megfürödhessen. Az örök fiatalság titkát a vérfürdőben látta. Egy alkalommal a tükörben nézte magát, miközben szolgálója csillogó fekete haját fésülte.
Erzsébetet nyugtalansággal töltötte el, amikor szeme környékén szarkalábakat fedezett fel. A szolgáló is bosszantotta, amikor a kefét ügyetlenül húzva fájdalmat okozott neki.
Erzsébet felkiáltott dühében, szeme izzott, és tűhegyes körmével mély sebet ejtett a védekező szolgáló kezén. A lány előszivárgó véréből a grófnő kezére is került.
Pár nappal később a grófnőnek feltűnt, hogy a korábban vérrel szennyezett bőrfelület sugárzóan üde lett. Rájött, hogy hatalmában áll vért szerezni, hiszen az emberi élet akkoriban olcsó volt.
Az utókor sorozatgyilkosnak, szadista szörnyetegnek tartja.
Gyermekkora
1560-ban született befolyásos magyar protestáns családban. Engedékeny talpnyalók között nőtt fel, fensőbbrendűsége tudatában. A szolgák minden kívánságát teljesítették.
A család arisztokratikus gyökerei miatt a Báthory család tagjaira bizonyíthatóan jellemző volt a szélsőséges viselkedés és a labilis elmeállapot, melyek napjainkban orvosi esetnek minősülnének.
A kor elfogadott szokása volt a rokonok közti házasság, hogy fenntartsák a „tiszta” vérvonalat.
Ez a szokás növelte a deviáns viselkedés kialakulásának az esélyét. Erzsébetet például fékezhetetlen dühkitörések és epilepsziás rohamok kínozták.
Romboló élmények
Ha gyermekkorát biztonságot adó környezetben töltötte volna, talán sikerült volna kordában tartania démonait, azonban kislányként sokszor volt szemtanúja kínzásoknak és nyilvános kivégzéseknek a családi birtokon.
A szolgákat és a parasztokat alsóbbrendűnek tartotta, akik szinte már nem is emberi lények, ezért nem törődött fájdalmukkal. Ingatag elmeállapotának jelei már korán megmutatkoztak.
Szépsége és műveltsége
Báthory Erzsébet műveltségével kimagaslott a korszak átlagából. Különösen a nyelvtanuláshoz volt jó érzéke. Míg a felsőbb osztálybeliek többsége írástudatlan volt, Erzsébet írt és olvasott magyarul, görögül és latinul.
Alabástromfehér arcával, nagy, sötét szemeivel ragyogó szépségnek tartották. Korán megismerte a testi örömöket. 14 évesen egy parasztlegénnyel létesített először testi kapcsolatot.
Hamar teherbe esett, majd újszülött kislányát kénytelen volt parasztoknak odaadni, hogy ők neveljék fel. Nem sokkal a szülés után hozzáment a 25 éves Nádasdy Ferenc grófhoz. A sok csatát megjárt Ferenc bevezette a kínzások művészetébe.
Sokat volt távol otthonától a harcok miatt, de amikor hazament, órákon át dolgozott új lehetőségeken, amelyekkel ellenségeit kínozhatta. A házaspár szadista fantáziáit a szolgálókon kezdte kiélni.
Például időnként kiválasztottak egy szolgálólányt, mézbe forgatták, majd kényszerítették, hogy napokig kint feküdjön, és éhes rovarok csemegézzenek rajta.
Hervadása
Erzsébet 43 éves volt, amikor észrevette szépsége hervadásának első jeleit. Ettől kezdve semmit sem óhajtott jobban, mint hogy rájöjjön az örök fiatalság titkára.
Ekkor történt, hogy fésülködés közben kezére ráfröccsent a szolgáló vére, és bőrét ezután feszesebbnek látta.
Zavarodott elméjében ekkor született meg a gondolat, hogy fiatalos külsejének visszaszerzéséhez szüzek vérére van szüksége. Gyanútlan fiatal lányokat toborzott „szolgálónak” a várba.
A várbörtönben azonban szörnyű vég várt rájuk: meggyilkolták őket, majd vérüket összegyűjtötték, hogy a grófnő abban fürödhessen.
Tettét úgy próbálta leplezni, hogy valahányszor egy fiatal nő életét vesztette, egy helyi lelkipásztor azonnal eltemette a csejtei birtokon.
Leleplezése és halála
A család jó hírének megőrzése érdekében Thurzó György nádor 1610. december 30-án rajtaütött a csejtei váron: a kapu csikorogva kinyílt, és a vár rettenetes titkai feltárultak.
A vizsgálóbizottság tagjait rémes látvány fogadta: halott és haldokló lányok feküdtek szanaszét a várbörtönben, és vártak végzetükre. Néhány túlélőt kiszabadítottak, és a grófnő keresésére indultak.
A vár úrnője éppen kínzásokkal egybekötött, részeg orgiában vett részt. Bűntársait a rajtaütők elvezették, őt pedig fogságba ejtették saját várában, így vetve véget kegyetlen játékainak.
Bűntársait boszorkányság és vámpirizmus vádjával kivégezték, őt pedig tükreivel és kincseivel együtt befalazták a csejtei vár egyik kis kamrájába.
Csak egy kis rést hagytak, ahol ételt lehetett beadni neki. Négy év rabság után, 54 évesen halt meg, a megbánás legkisebb jelét sem tanúsítva.
Cikkünket Jan Stradling: A történelem rettegett asszonyai (General Press Kiadó, 2008.) című könyve alapján írtuk.
