Számos ok állhat a háttérben, de a kutatások szerint a vidéki környezetben élő emberek általában nagyobb boldogságról számolnak be. A városiak ezzel szemben kevésbé elégedettek az élettel. Előbbiek kevesebb emberrel kapcsolódnak, míg utóbbiak jóval nagyobb tömeggel veszik körbe magukat és sokszor személytelenebb a munkaterület is, ahol dolgoznak. A sok ember ellenére kevés személlyel kapcsolódnak mélyen – elég csak arra gondolni, hogy gyakran arról sincs fogalmuk, ki a szomszédjuk.
Ugyanakkor fontos megérteni, hogy az intelligencia és a boldogság közötti kapcsolat összetett kérdéskör. Nem feltétlenül vagy kizárólagosan a társas kapcsolatok intenzitásától függ.
Egyáltalán hogy kerül képbe az intelligencia?
Carol Graham a boldogságot tanulmányozva rájött, hogy az intelligensebb emberek kevésbé nyitottak a szociális interakciókra, mert inkább hosszú távú céljaikra fókuszálnak. Ha viszont időt töltenének társas kapcsolataik ápolásával, akkor azzal hátrányba kerülnének, lassabban haladnának. Akik ebbe a csoportba tartoznak, azok sokszor új elméletekkel vagy izgalmas találmányokkal foglalkoznak, amik adott esetben meg tudják változtatni a világot, az emberiség sorsát. Már csak ezért sem érzik azt, hogy bármiben hiányt szenvednének.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
