Nem minden gyerek ugyanabban a sportban találja meg önmagát
A testnevelésórák, sportszakkörök nálam elég hullámzóan teltek. Például a röplabdázást kifejezetten szerettem, abban a közegben könnyebben megtaláltam a helyem.
Ezzel szemben kosárlabdaórákra járni már egyenesen lelki teher volt, egyszerűen nem értettem, mit keresek én ott. A reális válasz az volt, hogy magas vagyok, ezért úgy gondolták, biztosan jó leszek benne, járjak oda, és kész – az viszont senkit nem érdekelt igazán, hogy én ezt egyáltalán nem élvezem.
Szerintem fontos lenne felismerni, hogy a mozgás nem minden gyerek számára ugyanazt jelenti: ami valakinek sikerélmény és örömforrás, az másnak akár szorongást vagy tartós rossz élményeket is okozhat.
Ugyanakkor hiszek abban, hogy mindenki számára meg lehet találni azt a mozgásformát, amit megszeret, vagy legalábbis nem kényszerként, büntetésként él meg. Elég, ha csak azokra a testnevelésórákra gondolok vissza, ahol többféle lehetőség közül lehetett választani. Nem volt kötelező mindenkinek mindig ugyanazt csinálni. Sokkal jobb emlékként maradtak meg. Olvass még a témában
Melyik házba költöznél be? Elárulja, melyik karrierút lehet az ideális számodra
„Hónapokig nem jöttem rá, mi az a zaj hajnal 3-kor” – Szomszédok, akik mintha a pokolból költöztek volna mellénk
A kávé is beleszámít a napi vízfogyasztásodba? Íme, mit mondanak erről a szakértők
Szeretem a barátnőimet, de nem vagyok hajlandó mindenkivel egyszerre utazni – és erről nyíltan beszélnünk kéne
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
