A hírek és a közösségi média
A harag növekedéséhez hozzájárulnak a korunk technológiájával támogatott kommunikációs rendszerek is – elég csak az összeesküvés-elméletek vagy az álhírek terjedésére gondolni. Fontos megjegyezni, hogy a harag tovább növeli annak valószínűségét, hogy elhisszük az ilyen félretájékoztatást.
A közösségi média abból az evolúciós igényünkből meríti erejét, hogy be akarunk illeszkedni, tartozni valahova, és jóváhagyást nyerni. A közösségi médiában felkínált üzenetek közül sok inkább reaktív gondolkodást tükröz, semmint reflexiót, amely felemel bennünket, hogy jobbá váljunk. Az ilyen elmélkedés, bár nem mindig könnyű, elengedhetetlen társadalmi és egyéni jólétünk szempontjából.
A közösségi média abból az evolúciós igényünkből meríti erejét, hogy be akarunk illeszkedni, tartozni valahova, és jóváhagyást nyerni. A közösségi médiában felkínált üzenetek közül sok inkább reaktív gondolkodást tükröz, semmint reflexiót, amely felemel bennünket, hogy jobbá váljunk. Az ilyen elmélkedés, bár nem mindig könnyű, elengedhetetlen társadalmi és egyéni jólétünk szempontjából.
Kollektív nárcizmus
A kollektív nárcizmus azt a meggyőződést jelenti, hogy saját csoportunk kivételes, de mások nem ismerik el. Ez abból ered, hogy túlságosan szenvedélyesek vagyunk és tiszteljük saját csoportunkat, miközben „csoporton kívüli gyűlöletet” tapasztalunk. Ez a tendencia előítéletekkel, megtorló csoportközi agresszióval és mások a szenvedésével kapcsolatos örömmel jár.
Gyakran előfordul, hogy az ilyen csoportos részvétel segít kielégíteni és fokozni a nárcizmust. Ez különbözik a kollektív önbecsüléstől, amelyet a csoporton belüli elégedettség és az a meggyőződés tükröz, hogy a csoport fontos értéket képvisel.
Gyakran előfordul, hogy az ilyen csoportos részvétel segít kielégíteni és fokozni a nárcizmust. Ez különbözik a kollektív önbecsüléstől, amelyet a csoporton belüli elégedettség és az a meggyőződés tükröz, hogy a csoport fontos értéket képvisel.
