Már régóta érdekelt a kertészkedés és nagyon felemelőnek tartottam a növények, virágok gondozását. Aztán, amikor beütött a koronavírus és sorra jöttek a lezárások, még inkább mentsváram lett a kert. Helyt kellett állni társként, anyaként és dolgozni is muszáj volt, közben pedig próbálta az ember ép ésszel felfogni azt a változást, ami egyik napról a másikra, gyökerestől felforgatta az életét és mindent kiszámíthatatlanná tett. Azt hiszem, ebben az időszakban szerettem bele menthetetlenül ebbe a hobbiba, és ahogy nézegettem a tanulmányokat, sokan járnak hasonló cipőben.
A kertészkedés segített kapcsolatba lépni a természettel, ami igazoltan pozitív hatást gyakorol az idegrendszerre – már csak azzal is, hogy eleve friss levegőn vagyunk.
De ami engem igazán megfogott, az a körforgás megfigyelése, átélése. A magok elvetése, a csírázás, a növények növekedése, majd termőre fordulása mindig ugyanaz és minden évben, minden szezonban végbemegy. Végre valami, ami állandó volt az állandóan változó világban!
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
