Szaglásunk az egyik leggazdagabb és legváltozatosabb ablak a minket körülvevő világra, létfontosságú szerepet játszik az ízlelésünkben, a társas érintkezésünkben, és még a potenciális veszélyek felismerésében is segít. A belélegzett levegőben lévő veszély azonban alááshatja szaglási képességünket.
Sok ember számára a koronavírus adta az első ízelítőt (vagy inkább annak hiányát) abból, hogy milyen érzés elveszíteni a szaglásukat. Az „anoszmia” néven ismert szaglás elvesztés jelentős hatással lehet általános közérzetünkre és életminőségünkre. Míg azonban egy hirtelen légúti fertőzés e fontos érzék átmeneti elvesztéséhez vezethet, addig a szaglásérzékelés akár már évek óta fokozatosan romlik valami más – a légszennyezés – miatt.
Ezt árulja el rólad a neved első betűje a numerológia szerint
A szaglást romboló anyagokkal nap mint nap találkozunk
A PM2,5-öt már korábban is kapcsolatba hozták a szaglás zavarával, de jellemzően csak munkahelyi vagy ipari környezetben. (A PM2,5 a levegőben szálló, kis méretű szennyező részecskék gyűjtőneve, amelyek nagyrészt a gépjárművekben, erőművekben és otthonainkban történő tüzelőanyag-égetésből származnak). Az új kutatások azonban most kezdik feltárni a szennyezés valódi mértékét – és az általa okozott potenciális károkat -, amelyet nap mint nap belélegzünk. Eredményeik pedig mindannyiunk számára fontosak.
