Huszonévesen imádtam a munkámat, és nem néztem, mennyit dolgozom. Élveztem, amit csinálok, és úgy éreztem, ez az életem. Azóta sok minden megváltozott, s bár továbbra is szeretem a munkám, tudatosan odafigyelek arra, hogy kellő időt töltsek pihenéssel. Rendszeresen járunk a családdal wellness szállodákba, minden hétvégén találunk módot a szórakozásra, sőt a hétköznapokat is igyekszünk feldobni különféle programokkal, hogy ne daráljon be a mindennapok egyhangúsága.
Fő a mértékletesség
A tapasztalataim mégis azt mutatják, hogy a munka könnyen a rabjává tesz, és észre sem vesszük, hogy a napi 8 órás munkaidőből akár 10-12 óra is lesz. Pedig attól, hogy egyre többet dolgozunk, egyáltalán nem leszünk hatékonyabbak. És ez nem csupán annyit jelent, hogy ha meg sem állunk, a nap végén végzett munkánk kevésbé jó minőségű, mint a frissen, nap elején mutatott teljesítményünk.
Férfiak vallomásai: szex szimpátia nélkül
Ez azt is jelenti, hogy a kreativitásunk jelentős mértékben csökken, hosszútávon nemcsak fizikailag fáradunk el, de lelkileg is, és a célt is előbb-utóbb szem elől tévesztjük.
A szellemi munka sajátossága, hogy azt gondoljuk róla, egy számítógép dolgozik megállás nélkül. Azonban az agyunk nemcsak hogy nem számítógép, de szakértők szerint a megszakítás nélküli munka rendkívül romboló lehet az életünkre.
