Fő a mértékletesség
A tapasztalataim mégis azt mutatják, hogy a munka könnyen a rabjává tesz, és észre sem vesszük, hogy a napi 8 órás munkaidőből akár 10-12 óra is lesz. Pedig attól, hogy egyre többet dolgozunk, egyáltalán nem leszünk hatékonyabbak. És ez nem csupán annyit jelent, hogy ha meg sem állunk, a nap végén végzett munkánk kevésbé jó minőségű, mint a frissen, nap elején mutatott teljesítményünk.
Ez azt is jelenti, hogy a kreativitásunk jelentős mértékben csökken, hosszútávon nemcsak fizikailag fáradunk el, de lelkileg is, és a célt is előbb-utóbb szem elől tévesztjük.
A szellemi munka sajátossága, hogy azt gondoljuk róla, egy számítógép dolgozik megállás nélkül. Azonban az agyunk nemcsak hogy nem számítógép, de szakértők szerint a megszakítás nélküli munka rendkívül romboló lehet az életünkre.
A mértéktelen munka az egészségügyi kockázatokat is jelentősen megnöveli: a koszorúérbetegség kialakulásának a valószínűsége szinte ugyanakkora, mint a dohányzás következtében történő megbetegedésnek, de megnő a szívinfarktus esélye is, Japánban pedig a halálozási trend is egyértelműen az állandó túlórázás következménye. Olvass még a témában
Merre tart az emberi evolúció? Érvényes még a Darwini elmélet?
Történelmi pillanat: Blaise Metreweli lesz az MI6 első női vezetője
Bridgerton bált idéző varázslatos zenés est Budapesten: jön a Musical & More – Szenvedélyes Karnevál
Daniel Naroditsky: A 29 évesen elhunyt sakknagymester, aki példaképpé vált a világ számára
Ha máris azon gondolkodsz, hogy miként lehetne kompenzálni a temérdek munkát, segítünk: hosszú, tartalmas vakációval és minél több olyan tevékenységgel, ahol a jobb agyféltekédet használod.
Azok a 26 év fölötti vezetők és üzletemberek, akik csak ritkán tudtak szabadságot kivenni és pihenni, rosszabb egészségi állapotba kerültek idősebb korukra, és korábban meghaltak, mint a rendszeresen vakációzó társaik.
