Emiatt kellene sokkal kevesebbet dolgoznunk – Nem a napi 8 óra az ideális

Huszonévesen imádtam a munkámat, és nem néztem, mennyit dolgozom. Élveztem, amit csinálok, és úgy éreztem, ez az életem. Azóta sok minden megváltozott, s bár továbbra is szeretem a munkám, tudatosan odafigyelek arra, hogy kellő időt töltsek pihenéssel. Rendszeresen járunk a családdal wellness szállodákba, minden hétvégén találunk módot a szórakozásra, sőt a hétköznapokat is igyekszünk feldobni különféle programokkal, hogy ne daráljon be a mindennapok egyhangúsága.

Fő a mértékletesség

A tapasztalataim mégis azt mutatják, hogy a munka könnyen a rabjává tesz, és észre sem vesszük, hogy a napi 8 órás munkaidőből akár 10-12 óra is lesz. Pedig attól, hogy egyre többet dolgozunk, egyáltalán nem leszünk hatékonyabbak. És ez nem csupán annyit jelent, hogy ha meg sem állunk, a nap végén végzett munkánk kevésbé jó minőségű, mint a frissen, nap elején mutatott teljesítményünk.

Ez azt is jelenti, hogy a kreativitásunk jelentős mértékben csökken, hosszútávon nemcsak fizikailag fáradunk el, de lelkileg is, és a célt is előbb-utóbb szem elől tévesztjük.

A szellemi munka sajátossága, hogy azt gondoljuk róla, egy számítógép dolgozik megállás nélkül. Azonban az agyunk nemcsak hogy nem számítógép, de szakértők szerint a megszakítás nélküli munka rendkívül romboló lehet az életünkre.

A mértéktelen munka az egészségügyi kockázatokat is jelentősen megnöveli: a koszorúérbetegség kialakulásának a valószínűsége szinte ugyanakkora, mint a dohányzás következtében történő megbetegedésnek, de megnő a szívinfarktus esélye is, Japánban pedig a halálozási trend is egyértelműen az állandó túlórázás következménye.

Ha máris azon gondolkodsz, hogy miként lehetne kompenzálni a temérdek munkát, segítünk: hosszú, tartalmas vakációval és minél több olyan tevékenységgel, ahol a jobb agyféltekédet használod.

Azok a 26 év fölötti vezetők és üzletemberek, akik csak ritkán tudtak szabadságot kivenni és pihenni, rosszabb egészségi állapotba kerültek idősebb korukra, és korábban meghaltak, mint a rendszeresen vakációzó társaik.

8 óra munka, 8 óra pihenés…

A 8 órás munkaidő az ipari forradalom utáni időszakban született meg, amikor még 10-16 órát dolgoztak keményen az emberek.

A Ford volt az első cég, amelyik kíváncsiságból bevezette a 8 órás munkaidőt, és a tapasztalatok alapján úgy döntöttek, hogy maradnak ennél a beosztásnál.

Az alkalmazottaik jóval termékenyebbnek bizonyultak nemcsak az óránkénti teljesítményt tekintve, de a teljes munkaidőt nézve is, és két éven belül megduplázták a profitot.

Egy nemrégiben végzett felmérés az Egyesült Királyságban azt mutatta ki, hogy az emberek átlagosan 2 óra 53 percen át végeznek valóban hatékony munkát, a 8 órás munkaidő fennmaradó részében a közösségi média felületein aktívak, és az interneten talált egyéb híreket olvasnak, a kollégáikkal társalognak nem munkával kapcsolatos dolgokról, esznek, sőt, gyakran az is előfordul, hogy épp más munkahelyet keresnek.

A munka közben tartott rövidke szünetek segítenek újra megtalálni a fókuszt, és hatékonyabban dolgozni. Ha nem tartunk néhány perces pihenőket rendszeres időközönként, a teljesítményünk romlik.

Az agyunknak elengedhetetlenül szüksége van arra a kis időre, amikor látszólag nem csinál semmit. Ilyenkor értelmezi és tárolja az információkat, vagy éppen ilyenkor jön rá a mélyebb összefüggésekre és egyes dolgok jelentésére, asszociál és új ötletek születnek. Ilyenkor pattannak ki a fejünkből a legeredetibb gondolatok. 

Semmit sem csinálni köztudottan kifejezetten nehéz. De bármi, ami kicsit is megmozgatja a képzeletünket, vagy ami más jellegű gondolkodást igényel, mint az a munka, amit végzünk, jó lehet, és nemcsak kreatívabbá tesz, hanem a hatékonyságunkat is növeli. Szintén kikapcsol egy kellemes séta a természetben, a meditáció, vagy bármilyen kézműves, alkotó tevékenység.