Képzeld el, hogy meghívnak egy baráti piknikre, amin előkerülnek a grillsütők, a pácolt húsok, te viszont megkéred a házigazdát, hogy süsse meg neked a növényi alapú húspótlódat…
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Látsz egy-két fintort, valaki félhangosan beszól, más a bajsza alatt megjegyzi: „Na, már megint valami műhús?” Te viszont mosolyogva próbálod élvezni az ebédet – miközben érzed a levegőben az ítélkezést.
A növényi étrend nemcsak egy múló trend, hanem sokak számára egy kifejezetten tudatos döntés: egyre többen etikai, egészségügyi vagy épp környezeti okokból váltanak. Mégis azok, akik a húst (vagy általában véve az állati eredetűeket) teljesen száműzik az étrendjükből, gyakran találják magukat ítélkező tekintetek, szarkasztikus megjegyzések és időnként nyílt elutasítás kereszttüzében.
De vajon miért zavarja ennyire az embereket, ha valaki növényi alapú húspótlót választ?
A növényi étrend meglepő társadalmi hatásai
Egy friss, 2024-ben készült, 4 országot érintő kutatás, ami a Food Quality and Preference folyóiratban jelent meg rámutatott: azok, akik növényi alternatívákat tesznek a kosarukba, gyakran a társadalmi kirekesztés célpontjaivá válnak, még akkor is, ha a rajtuk gúnyolódó emberek környezettudatosabbnak, kompetensebbnek, erkölcsösebbnek és egészségesebben élőknek tartják őket. Lehet, hogy pont ezért váltanak ki irigységet, megvetést vagy akár dühöt is másokból?
A tanulmány szerint különösen azok az emberek reagáltak így, akik számára fontos a társadalmi státuszuk. Úgy fest, ők hajlamosabbak haragot vagy féltékenységet érezni azokkal szemben, akik a megszokottól eltérően étkeznek – a feltételezések szerint azért, mert a növényi étrend „szimbolikus fenyegetést” jelenthet a hagyományos értékrendre nézve.
Azonban mindez távolról sem csak a húsról szól: ezen a ponton jön képbe a kognitív disszonancia, az a kellemetlen érzés, amikor az, amit teszünk, nincs összhangban azzal, amit gondolunk. Például sokan szeretik az állatokat, mégis fogyasztanak húst. Utálják az állatkínzást, mégis fizetnek valakinek, hogy borzasztó körülmények mellett felnevelje, majd vágóhídra küldje az „alapanyagot”.
Amikor valaki nyíltan vegetáriánus vagy vegán, szembesíti a környezetében élőket ezzel a belső ellentmondással – és ez kényelmetlen. Ilyenkor gyakori reakció a védekezés, az elbagatellizálás, a gúnyolódás vagy éppen az ellenségeskedés.
Az emberek nem konkrétan azt utálják, hogy valaki vegán, hanem azt az érzést, amit az illető ezzel kivált belőlük – még akkor is, ha ő „semmit sem tukmált”, csak nem a közös sült húsból kért a grillpartin, hanem vitt magának külön ételt.
A cikk folytatódik, lapozz!
Epres vegán desszert: A család új kedvence egészségtudatosan
