A tanulmány szerint különösen azok az emberek reagáltak így, akik számára fontos a társadalmi státuszuk. Úgy fest, ők hajlamosabbak haragot vagy féltékenységet érezni azokkal szemben, akik a megszokottól eltérően étkeznek – a feltételezések szerint azért, mert a növényi étrend „szimbolikus fenyegetést” jelenthet a hagyományos értékrendre nézve.
Azonban mindez távolról sem csak a húsról szól: ezen a ponton jön képbe a kognitív disszonancia, az a kellemetlen érzés, amikor az, amit teszünk, nincs összhangban azzal, amit gondolunk. Például sokan szeretik az állatokat, mégis fogyasztanak húst. Utálják az állatkínzást, mégis fizetnek valakinek, hogy borzasztó körülmények mellett felnevelje, majd vágóhídra küldje az „alapanyagot”.
Amikor valaki nyíltan vegetáriánus vagy vegán, szembesíti a környezetében élőket ezzel a belső ellentmondással – és ez kényelmetlen. Ilyenkor gyakori reakció a védekezés, az elbagatellizálás, a gúnyolódás vagy éppen az ellenségeskedés. Olvass még a témában
Az iskolakezdés megmutatja, mennyi helyen kellene egyszerre „jó anyának” lennem – és hány helyen nem vagyok az
Ezt hozza 2026. augusztus 31. a numerológia szerint: rend és biztonság
Csak évek után vallotta be a vőlegényem, hogy a tájszólásom miatt majdnem nem hívott el randira
Precíz, hídépítő vagy látnoki? Ismerd meg a benned rejlő gondolkodási stílust ezzel a teszttel!
Az emberek nem konkrétan azt utálják, hogy valaki vegán, hanem azt az érzést, amit az illető ezzel kivált belőlük – még akkor is, ha ő „semmit sem tukmált”, csak nem a közös sült húsból kért a grillpartin, hanem vitt magának külön ételt.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
