Elfeledve
Elváltam, amikor a fiam kétéves volt és úgy neveltük fel, hogy hétköznap nálam volt, a hétvégéket pedig az apjával töltötte. Mire középiskolás lett, a volt férjem második házasságából született két fiúval (akik csak 3 és 4 évvel fiatalabbak nála) szorosabbá vált a kapcsolata és rengeteget lógtak együtt. Én voltam a rossz zsaru, aki kitakaríttatta vele a szobáját és megíratta vele a leckéjét, az exem pedig a jó zsaru, aki hétvégenként kirándulni, strandolni és étterembe vitte a srácokat. A fiam egyetemista korában kollégista volt és már akkor ritkán járt haza, de mióta van barátnője és dolgozik, alig látom. Egyszer számonkértem és azt mondta, azért nem látogat, mert én „egész életében csesztettem.” Ezt hallani olyan volt, mintha tőrt döfött volna a szívembe.
