Tudnék nélküled élni…
Egy jó párkapcsolat alapja valóban az lenne, ha két teljes ember találkozna és nem csak két fél. A „kiegészítjük egymást” nagyon jól hangzik, de csak addig a pontig, amíg ez nem függőséget takar, amibe egyébként nagyon könnyű belecsúszni. Mindaddig, amíg azt érzed, hogy valakivel kiegészítitek egymást, nemigen hagysz más utat magadnak, minthogy mindig vele legyél, hiszen valahol mélyen mindenki teljes egésznek akarja érezni magát. Amíg pedig ezt nem tudjuk önmagunknak megadni, addig keresünk valakit, aki mellett ezt megélhetjük.
Ezért különösen veszélyes, ha valaki folyamatosan kapcsolatból-kapcsolatba ugrál, hiszen még csak esélye sincs rájönni arra, hogy milyen lenne önmaga másik felének lenni.
Az eggyel tudatosabbak már elegendő időt töltöttek el önmaguk társaságában. Nem is kérdés számukra, hogy egyedül is teljes egésznek érzik magukat. Ők már könnyedén ki merik mondani párjuknak, hogy igenis „Tudnék nélküled élni.” Ebben nincs semmi bántó és sértő, csupán egy erős ember szavai, aki egyedül is megállná a helyét a világban és nincs függő viszonyban senkivel.
