Néha a sorozatokban olyan elrejtett igazságok vannak, melyek akár egy életre is elkísérhetnek minket. Ellen Pompeo szájából hangzott el ez az ikonikus mondat A Grace klinikában, amit előszeretettel vettünk át saját életünkre vonatkozóan. Egy mondat, ami akár mindent megváltoztathat.
Tudnék nélküled élni…
Egy jó párkapcsolat alapja valóban az lenne, ha két teljes ember találkozna és nem csak két fél. A „kiegészítjük egymást” nagyon jól hangzik, de csak addig a pontig, amíg ez nem függőséget takar, amibe egyébként nagyon könnyű belecsúszni. Mindaddig, amíg azt érzed, hogy valakivel kiegészítitek egymást, nemigen hagysz más utat magadnak, minthogy mindig vele legyél, hiszen valahol mélyen mindenki teljes egésznek akarja érezni magát. Amíg pedig ezt nem tudjuk önmagunknak megadni, addig keresünk valakit, aki mellett ezt megélhetjük.
Ezért különösen veszélyes, ha valaki folyamatosan kapcsolatból-kapcsolatba ugrál, hiszen még csak esélye sincs rájönni arra, hogy milyen lenne önmaga másik felének lenni.
Az eggyel tudatosabbak már elegendő időt töltöttek el önmaguk társaságában. Nem is kérdés számukra, hogy egyedül is teljes egésznek érzik magukat. Ők már könnyedén ki merik mondani párjuknak, hogy igenis „Tudnék nélküled élni.” Ebben nincs semmi bántó és sértő, csupán egy erős ember szavai, aki egyedül is megállná a helyét a világban és nincs függő viszonyban senkivel.
Csakhogy nem akarok…
A mondat második része az, ami pedig igazán okot adhat egy érzelmileg stabil és felnőtt párkapcsolatra. Amiben a játszmák már csak az izgalom fokozását szolgálják, de semmiképp sem az alapot. Amikor valaki képes kimondani, hogy tudnék nélküled élni, csakhogy nem akarok, akkor már szinte biztosak lehetünk abban, hogy ez valami stabil és hosszútávú dolognak lehet az alapja.
Már nem kell attól rettegnünk, hogy valaki teljesen ránk van utalva, vagy esetleg mi másra, hiszen két teljesen felnőtt és érzelmileg stabil ember van jelen a párkapcsolatban.
Ez lenne a legegészségesebb kiindulási pont, amikor két ember összeköti az életét, csakhogy a sok-sok romantikus film és mese hatására, inkább a „nem tudok nélküled élni” mondatok hagyják el leggyakrabban a szánkat.
Egy romantikus pillanatban igencsak helytálló kijelentés és még érezhetjük akár egész komolyan is, azonban az már egyáltalán nem mondható normálisnak, ha valaki élete végéig ezt érzi partnerei mellett.
Legyél egész!
Életünk célja a folyamatos fejlődés, ezért érthető, ha valaki még nem érkezett el erre a pontra, amikor ezt a mondatot már bátran kimondhatja. A tanulás viszont egy olyan lehetőség és kulcs a kezünkben, amivel bárki könnyedén élhet. Te is lehetsz teljes egész, még akkor is, ha most még csak félnek érzed magad. Ehhez, viszont szükséged lesz némi egyedüllétre. Aki számára a magány ijesztő gondolat, elsősorban nekik lenne rá minél nagyobb szükségük.
Mert, aki képes önmagával huzamosabb időt eltölteni úgy, hogy nincsenek külső zajok, család, barátok, vagy szerelmek, az már biztosan mondhatja, hogy kiállta a próbát.
Erre pedig azért lenne mindenkinek nagy szüksége, mert ezzel egy olyan erős és szoros kapcsolatba kerülhetünk önmagunkkal, hogy többé soha nem érezzük majd magunkat magányosnak. Még akkor sem, ha egyedül leszünk. Ebből fakadóan pedig soha nem leszünk rákényszerítve arra, hogy valakit csak azért tartsunk magunk mellett, mert csak feleknek érezzük magunkat.