Azt már tudjuk, hogy a gondolataink, érzéseink hatással vannak a testünkben zajló biológiai folyamatokra. A folyamatos stresszelés krónikus betegségek kialakulásához vezethet, a rendszerességgel végzett relaxációval pedig képesek vagyunk a tünetek csökkentésére, vagy akár a gyógyulás elősegítésére is. De hogy ez visszafelé is igaz lenne, és a testünkkel is befolyásolni tudjuk az elménket?
Amy Cuddy, amerikai szociálpszichológus egy TED konferencián beszélt arról, hogy miként lehet testbeszédünket a hasznunkra fordítani. A hatalmi pozíciót és a gyengeséget, kishitűséget is megjelenítjük testünkkel. A domináns, büszke viselkedésnél kinyílunk: széttárjuk karjainkat és felszegjük állunkat; ugyanígy, ha gyengének érezzük magunkat, bezárkózunk: minél kisebbre összehúzzuk magunkat, összekulcsoljuk kezeinket-lábainkat. Ha az életben a kettő találkozik, kiegészítik egymást: ha valaki hatalmaskodóan viselkedik velünk, általában összehúzzuk magunkat. De ez függ a nemtől is – mondja a szociálpszichológus -, a nők hajlamosabbak a gyengeség jeleit sugározni, mint a férfiak.
Hogyan tudjuk tehát nonverbális eszközeinkkel irányítani azt, hogy miként tekintünk magunkra? Amikor erősnek érzed magad, úgy is viselkedsz. De ha csak tetteted, hogy erős vagy, egy idő után annak is fogod érezni magad! A szerepbeli változások befolyásolják az elménket, így ha csak egészen rövid időre is felveszel egy hatalmi pózt (például felteszed az asztalra a lábad, vagy csípőre tett kézzel állsz), máris megváltozik a hozzáállásod. Ugyanez érvényes a gyengeségi pozícióra, ha összezárod a karjaid, vagy megvakarod a nyakad, az negatívan befolyásolja a gondolataid és érzéseid. Olvass még a témában
Amy Cuddy kísérletet végzett, amelyben arra kérte az embereket, hogy 2 percig vegyenek fel bizonyos hatalmi, illetve gyengeségi pózokat. A kísérlet elején és végén is megvizsgálta az alanyok hormonszintjét, melynek keretében két hormont nézett: a tesztoszteront, ami az úgynevezett dominanciahormon, és a kortizolt, amely stresszhormonként ismert.
