Csupán azon kíváncsiságomat igyekeztem kielégíteni, hogy azok, akik erre adják a fejüket, milyen utat járnak be, milyen érvek mentén haladnak, milyen üzenetet hirdetnek a számukra létrehozott társkereső oldalak és mik a válaszaik azoknak, akik mélységesen elítélik ezt a tevékenységet.
Egy biztos, ha valakinek ellenérzései vannak a nyitott kapcsolatokkal, az édes hármasokkal szemben, az ne olvassa tovább ezt az írást, mert itt bizony bőven lesz példa olyan nézőpontok bemutatására, amely alkalmat adhat a nyugalom megzavarására. Kezdjük is mindjárt azzal a társkereső oldallal – a párkereső szónak itt nem nagyon van létjogosultsága – amely 2010-ben indult, s azóta 33 országban van jelen, és állítólag közel 6 millió tagja van.
A VictoriaMilan már magyarul is elérhető blogjában pedig a közép-európai nők és férfiak érdeklődésére szabott cikkek olvashatók. Ennek egyik bejegyzése szerint a magyar nők átlagosan 29,4 éves korukban mennek férjhez és az 44,5 évesen lépnek félre először, már ha egyáltalán megteszik azt. Tehát több mint 15 év házasság után kopogtatnak új ajtókon – a társkereső oldal felmérése szerint – és ez a leghosszabb idő ebben a tekintetben a világon. Olvass még a témában
Szlovéniában ez 6,2 év, de a régió minden egyéb országában még a 40. születésnapjuk előtt rátalálnak az első szeretőjükre az arra fogékony feleségek. A társkereső egyébként a nyitóoldalon hirdeti, hogy ők a világelsők a házasságon kívüli afférok lehetőségének megteremtésében, kifejezetten házasságon kívüli kapcsolatokra tervezve, hitelesített felhasználókkal működnek.
A szerető kereső portálok a világ minden részén ugyanazzal érvelnek, ha támadás éri őket, ami pedig gyakran előfordul, főleg egy oldal indulása vagy egy jelentősebb reklámkampánya idején. Ezért a legtöbb oldal igyekszik bűvkörébe vonni olyan elismert személyeket, színeszeket, sztárokat is, akik révén sokak fejében megfogalmazódik: ha ő is így gondolja, akkor lehet, hogy én tévedek ezzel kapcsolatban.
Az ilyen típusú weboldalak alapítói azt mondják, nem hirdetni, népszerűsíteni szeretnék a megcsalást, csupán egy diszkrét és biztonságos felületet nyújtanak ahhoz, ami egyébként is megtörténne, az ilyen társkeresők létezése nélkül is.
Mint hangsúlyozzák: házasságon kívüli szex, félrelépések, ágyasok, szeretők mindig is voltak, de a modern kor technikai lehetőségeinek hála már nem piros lámpás negyedekben, vagy álruhában, az éj leple alatt történnek a dolgok, hanem a kanapéról megszervezve.
Mi számít hűtlenségnek?
Az, hogy kinek mi jelenti azt a határt, amin túl már megcsalásról beszélünk, egyénenként változik. Egyesek úgy vélik, már egy társkeresőre történő regisztráció is megcsalás, mások számára a konkrét testi kapcsolat sem, egészen az első szexuális együttlétig. Szintén mások úgy tartják, ha a párjukkal sikerült ezt megbeszélniük és engedélyt kaptak arra, hogy új vizekre evezzenek, akkor szó sincs félrelépésről, megcsalásról vagy házasságtörésről. I
lletve az sem tartozik ebbe a kategóriába – legalábbis egyesek szerint – ha korábban már a másik félről kiderült, hogy hűtlen volt, mert így ebben az esetben ez csak amolyan törlesztés vagy inkább bosszú. Leginkább tehát erkölcsi, lelkiismereti és kommunikációs irányvonalak azok, amelyek ezt a tág fogalomkört meghatározhatják, de objektív véleményre ne számítsunk.
