A gyerek „javítása”, amikor nem úgy viselkedik, ahogy „kellene”
Sok szülő – teljesen jó szándékkal – állandóan próbálja „korrigálni” gyermekét. Ha a gyerek túl csendes, megpróbálják „bátorítani”, hogy legyen nyitottabb. Ha túl érzékeny, azt mondja: „Ne legyél ilyen mimóza.” Ezzel azonban a gyermek azt tanulja meg, hogy nem elég jó úgy, ahogy van.
Világos, hogy a jó szándék vezérli: azt szeretné, ha a gyereke beilleszkedne, ha kihozná magából a legtöbbet. A Psychology Today cikke szerint azonban ez a szokás lassan aláássa a gyermek énképét. Egyre kevésbé meri önmagát adni, mert úgy érzi, hogy csak akkor elfogadható, ha megváltozik. Ez különösen romboló lehet, ha a gyerek egyébként is introvertáltabb vagy érzékenyebb típus.
Mit tehetsz másképp? Ahelyett, hogy megpróbálnád „átformálni” a gyermekedet, inkább figyeld meg őt és tanulj tőle. Fogadd el a temperamentumát és segíts neki megtalálni azokat a helyzeteket, ahol önmaga lehet. Ha támogatod őt abban, aki valójában, azzal a legnagyobb ajándékot adod neki: az önelfogadás képességét. Olvass még a témában
Szülőként a szeretet a legfontosabb, de önmagában nem elég – a szülői viselkedés minősége legalább ilyen fontos. Ha valóban jót akarunk a gyerekünknek, akkor nemcsak a cselekedeteinket, hanem azok hatásait is vizsgálnunk kell. A gyerekek érzelmi világának tiszteletben tartása, az önállóság támogatása és a feltétel nélküli elfogadás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egészséges, magabiztos felnőtté váljanak. És végső soron – nem ez minden szülő álma?
