Gyerekkoromban is sokat voltunk a szabadban, én még ahhoz a generációhoz tartozom, akik állandóan kinn játszottak az udvaron.
Mit kell még tudnod róla?
Természetesen a sétameditáció során nem kerülhet elő a telefonod, a szervezett programokra pedig olyannyira semmit sem szokás vinni, hogy a résztvevők még a cipőjüket is gyakran leveszik a kitaposott ösvényeken. Persze, nem kell egyből ezzel a szinttel kezdened, már az is csodálatos, ha bemerészkedsz az erdőbe. Ha pedig sikerül legalább részben kipróbálnod a sétameditációt, azzal óriási lépést tettél előre.
A pandémia idején is szerveznek erdei túrákat, sétameditációkat a megadott létszámkeret mellett, érdemes körülnézned, hátha találsz valami inspirálót. Viszont utóbbi esetén tényleg elmélyülésre számíts, hiszen a rendezők kérni szokták, hogy mellőzzük a csevegést, és inkább befelé figyeljünk, tegyük félre a zavaró gondolatokat. Sőt, lehetőség szerint ne csináljunk semmit, csak menjünk előre, vagy éppen pihenjünk a fák tövében.
Hogyan csináld, ha egyedül vágsz neki?
Nincsenek szabályok, de néhány dolgot érdemes figyelembe venned: a testtartásod legyen laza, járásod kényelmes és útvonalnak se válassz megerőltető terepet, nem a teljesítmény a cél. Olyan helyen sétálj, ahol biztonságban érzed magadat és valóban el tudsz lazulni.
Figyelj rá, hogy ha viszel is magaddal telefont, csak akkor vedd elő, ha vészhelyzet adódik – ne fotózz és némítsd le! Tervezz bele a túrába pihenőket, amikor tényleg csak relaxálsz és semmit sem csinálsz, kizárólag magadra, valamint a természetre figyelsz. Ha jártas vagy benne, nyugodtan meditálj és jógázz az erdőben!