A rossz szagú bélgáz az étkezéstől is lehet
Hogyha olyan ételeket fogyasztunk, melyek hajlamosítanak a puffadásra, a fokozott bélmozgásra és ezáltal a sűrűbb pukizásra, könnyen előfordulhat, hogy az eleresztett bélgáz nem lesz kellemes illatú. Bizonyos ételek pl. a fokhagyma, a hagyma, a bab vagy a búza a lebomlását követően a bélrendszerben erjedni kezd, ennek hatására több gáz keletkezik, mely kénytelen utat törni magának és kijutni a szervezetből. Legtöbbször ez teljesen természetes és nem kóros, úgyhogy, ha zavar minket a fokozott szellentési inger és annak szaga, csak annyi a dolgunk, hogy megfigyeljük, miket ettünk korábban, és változtatunk az étkezési szokásainkon.
Ha kellemetlen szagú a hátsó kijáraton kiáramló gáz, bizonyos esetekben gasztrointesztinális (a gyomorhoz és a bélrendszerhez tartozó) betegségek is meghúzódhatnak a háttérben, ilyen az IBS vagy a kontaminált bélszindróma, mely során az emésztőrendszeri baktériumok elszaporodhatnak. Ezek a betegségek együtt járnak egyéb tünetekkel is, amire figyelni kell ilyenkor, az a hasmenés és a székrekedés megjelenése és a kettő fokozott váltakozása.
Ha kellemetlen szagú a hátsó kijáraton kiáramló gáz, bizonyos esetekben gasztrointesztinális (a gyomorhoz és a bélrendszerhez tartozó) betegségek is meghúzódhatnak a háttérben, ilyen az IBS vagy a kontaminált bélszindróma, mely során az emésztőrendszeri baktériumok elszaporodhatnak. Ezek a betegségek együtt járnak egyéb tünetekkel is, amire figyelni kell ilyenkor, az a hasmenés és a székrekedés megjelenése és a kettő fokozott váltakozása.
Gyógyszerektől is kialakulhat a probléma
Megbarátkozunk a ténnyel vagy sem, bizonyos gyógyszerek is okozhatnak kellemetlen szagokat, melyek leginkább a kénsavra és az erjesztett tojásra emlékeztetnek. Az ibuprofének vagy antibiotikumok kellemetlen gázokhoz vezethetnek, hiszen megzavarhatják a bélflóra egészségét és a benne élő mikroorganizmusok normál egyensúlyát felborítva büdös bélgáz szagot eredményezhetnek.
Érdekes összefüggés, hogy a stressz és az idegeskedés is kiválthat kellemetlen bélgázokat, hiszen az, aki fokozottan feszült, sokkal több levegőt nyel, ezáltal növeli a kiáramló pukik mennyiségét is. Kutatók szerint ezt a helyzetet még rosszabbá teszi, hogy erről az ember általában nem is tud, tehát nem tudatosan nyel több levegőt, így sokszor halvány lila gőzünk (vagy a témához kapcsolódóan gázunk) sincs, hogy emiatt produkálunk több bélgázt.
Érdekes összefüggés, hogy a stressz és az idegeskedés is kiválthat kellemetlen bélgázokat, hiszen az, aki fokozottan feszült, sokkal több levegőt nyel, ezáltal növeli a kiáramló pukik mennyiségét is. Kutatók szerint ezt a helyzetet még rosszabbá teszi, hogy erről az ember általában nem is tud, tehát nem tudatosan nyel több levegőt, így sokszor halvány lila gőzünk (vagy a témához kapcsolódóan gázunk) sincs, hogy emiatt produkálunk több bélgázt.
Olvass még a témában
Ételallergiák és intolerancia
Sok esetben a fokozott és büdös szagú pukikat valamilyen ételallergia és intolerancia váltja ki, bár szakemberek szerint, ha valakik ezekkel küzdenek, más tünetekkel is szemben találják magukat. A cöliákia vagy a laktóz intolerancia intenzív és roppant kellemetlen szagú bélgázok termelődéséhez vezethet, de ezek mellé a gyomorpanaszok, a krónikus hasmenés, a hasfájás, a bűzös széklet, valamint a gyomorfájdalom is párosulhatnak.
Az is előfordulhat, hogy kevés rostot fogyasztunk. Kutatók szerint az egyik leggyakoribb oka a sűrű és kellemetlen pukizásnak, hogy nem veszünk fel elegendő mennyiségű rostanyagot. Ezek ugyanis segítenek mozgásban tartani a székletet, ezáltal kevesebb – belekben fennmaradt – salakanyag marad pangva a bélrendszerben, így fogyasztásukkal elkerülhetjük a kellemetlen bélgázok termelődését.
Mondhatjuk, hogy azok vagyunk, amit megeszünk, szóval az étkezés nagyban befolyásolja a bélrendszerünk egészségét, ezáltal a bélgázok mennyiségét és szagát is. Hogyha a fenti magyarázatokon túl folyamatosan kellemetlen, záptojáshoz hasonlító, émelyítő szellentéseket produkálunk, melyhez hasmenés, véres széklet, láz, esetleg hányinger párosul, mindenképpen keressük fel kezelőorvosunkat, mert lehet, hogy valamilyen más betegség húzódik meg a háttérben.
Fotók: istockphoto.com
Az is előfordulhat, hogy kevés rostot fogyasztunk. Kutatók szerint az egyik leggyakoribb oka a sűrű és kellemetlen pukizásnak, hogy nem veszünk fel elegendő mennyiségű rostanyagot. Ezek ugyanis segítenek mozgásban tartani a székletet, ezáltal kevesebb – belekben fennmaradt – salakanyag marad pangva a bélrendszerben, így fogyasztásukkal elkerülhetjük a kellemetlen bélgázok termelődését.
Mondhatjuk, hogy azok vagyunk, amit megeszünk, szóval az étkezés nagyban befolyásolja a bélrendszerünk egészségét, ezáltal a bélgázok mennyiségét és szagát is. Hogyha a fenti magyarázatokon túl folyamatosan kellemetlen, záptojáshoz hasonlító, émelyítő szellentéseket produkálunk, melyhez hasmenés, véres széklet, láz, esetleg hányinger párosul, mindenképpen keressük fel kezelőorvosunkat, mert lehet, hogy valamilyen más betegség húzódik meg a háttérben.
Fotók: istockphoto.com
