„Grillezték a májamat.”
– … és a műtétek? Amikor a második után néhány órával tornacipőben és melegítőben vártad a dokit a folyosón, hogy most rögtön hazaküldjön téged, azaz „a nyűgös beteget”?
– Mind a két beavatkozás tulajdonképpen csak biztosításképpen történt, mert a kemó felénél már nem mutatott a CT élő ráksejteket. A májamban lévő daganat alapból annyira rossz helyen volt, hogy nem műthették, tehát hatalmas szerencse, hogy eltűnt; vagy legalábbis nagyon kicsire összezsugorodott, mert így egy kisebb tanácskozás után úgy döntöttek, megpróbálják kiégetni. Ez az úgy nevezett RFA.
Mivel nem vágják fel a hasat, csak egy vastagabb tűt szúrnak a daganat mellé, elsőre olyan kis semmiségnek tűnik, de igazából egy nagyon komoly beavatkozás. Főleg ha a grillezendő terület a véna és az epevezeték közti legszűkebb helyen van. Egy-két hétig óvatosnak kell lenni, fáj a mozgás, de amúgy elviselhető. Olvass még a témában
A mellműtét jóval egyszerűbb volt. Bementem a kórházba, és annyi időm nem volt, hogy a nyugtatómat bevegyem, már kísértek is a műtőbe. Ott egy ideig elcsevegtem a körülöttem rohangáló emberekkel: emlékszem, jókat nevettünk, aztán elaludtam. Amikor felébredtem, embertelenül fájt, de kaptam infúzióban fájdalomcsillapítót, úgyhogy szerencséjükre egy órára visszaaludtam.
