Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a csapból is a szex folyik: a magazinok, a plakátok, a filmek, a reklámok és úgy általában a hétköznapok telis tele vannak erotikával. Talán sosem kezeltük ennyire lazán az erkölcsi kérdéseket és főleg nem beszéltünk ilyen szabadosan róluk. A felmérésekből és a tanulmányokból mégis az derül ki, hogy szexuális válságot élünk. Jean M. Twenge amerikai pszichológus szerint nem csak a szexuális partereink száma alacsonyabb, ritkábban jutunk el az ágyig, mint elődeink. És hogy mindezért a digitális világot teszi felelőssé, azon már meg sem lepődünk…
Tényleg nem szexelnek a fiatalok?
Twenge szerint azok a fiatalok, akik most a húszas éveik elején járnak (ők az Y generáció késői tagjai), 2,5-szer nagyobb eséllyel tartózkodnak a szexuális együttlétektől, mint ugyanennyi idősen az X generáció tagjai.
Ez tehát azt jelenti, hogy 2,5-szer többen vannak azok, akik egyáltalán nem érintkeznek szexuálisan a húszas éveiket taposva.
Mi állhat ennek a hátterében? Az Y generáció már egy új típusú nemzedéknek számít, ők az első olyan generáció tagjai közé tartoznak, akik aktív számítógépes, interaktív világban nőttek fel. Már el sem tudják képzelni az életüket a modern technika vívmányai nélkül, ellenben sok mindenben gyakorlatiasabbak és jobban el is boldogulnak, mint elődeik – éppen annak köszönhetően, hogy életüknek ilyen szerves részét képezi a technológia. Ugyanakkor úgy tűnik, az aktív szexuális élet nem tartozik a kiemelkedő teljesítményeik közé:
a megkérdezett generáció 15%-a úgy nyilatkozott, hogy nagykorúsága óta egyáltalán nem feküdt le senkivel.
Mikor indultunk el a lejtőn?
Mielőtt legyintenénk a „mai fiatalokra”, meg kell említenünk, hogy az 1990-es évektől kezdve egészen 2014-ig minden felnőtt teljesítménye visszaesett a szexuális életet illetően. A statisztikák alapján az átlagos évi 62 alkalom helyett már csak legfeljebb 52 alkalommal szeretkeztek a felnőttek az USA-ban.
Képmutatóak lennénk?
A világunk tényleg kellően szabados, kimondhatjuk, átélhetjük a szexuális fantáziáinkat, azonban nem az egyéjszakás kalandok fogják feljavítani a statisztikát. Sőt! Lehet, hogy több partnerrel bújunk ágyba, mint elődeink, de ezek az együttlétek gyakran csak egy, esetleg néhány alkalomról szólnak.
Utána a többségnél megint hetek, hónapok telnek el ideális partnerjelölt nélkül, és így alaposan redukálódik a szeretkezéssel töltött órák száma.
Ezzel szemben a tartós kapcsolatok felfelé húzzák ezt az átlagot, legalábbis egy jó ideig, hiszen a rendszeres szexuális élet jóval jellemzőbb azokra, akik rendszeresen találkoznak, esetleg együtt is élnek.
Twenge szerint a mai tinik (akiket az iGeneráció tagjaiként hív) nemhogy gyorsabban, egyenesen lassabban nőnek fel, mint elődeik. A testi érés, a kívülről érkező ingerek szinte azonnal ott vannak a kiskamaszok életében, ugyanakkor a szellemi érés jóval elmarad. Korábban csak 16 évet szántak átlagosan a felnőttek arra, hogy gyermeküket önállóvá neveljék és útjára engedjék, ehhez képest a mai átlag már 21 év.
Szerinte azonban nem is annyira a lassú önállósodás vezet a mostani szexuális válsághoz, sokkal inkább a virtuális világnak köszönhetjük a problémát.
Már évekkel ezelőtt is olyan statisztikákat készítettek Amerikában, amikből kiderült, hogy a kamaszok csaknem 100%-a használja a közösségi médiát, a különböző üzenetküldő platformokat, továbbá sokan különféle online játékokkal töltik ki a fennmaradó idejüket.
A tinik maguk is elismerik, hogy kifejezetten ritkán találkoznak iskolai alkalmakon kívül a barátaikkal, holott korábban alapvető volt a közös időtöltés – ezzel együtt a közvetlen érintkezés lehetősége. Bár az online világnak köszönhetően gyakran sokkal könnyebb ismerkedni, mindannyian tapasztaljuk, hogy a virtuális tér egészen más ingereket kelt bennünk, mint a tényleges valóság.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a kamaszok gyakran éppúgy megelégszenek az internetes kapcsolattartással, mint a felnőttek, és ennek köszönhetően több generáció életében is automatikusan háttérbe szorulnak a szexuális együttlétek.