Ha te vagy az, akin kitöltötték
Szuper, ha önvizsgálatot tartasz, és végiggondolod, te hogyan kommunikálsz, de van, hogy éppen pont te kerülsz abba a helyzetbe, hogy érzed, hogy ami elhangzott, az nem igazán az őszinteség jegyében született. Ilyenkor érdemes különválasztani két dolgot.
- Az első: van-e benne valami, ami igaz és ami valóban segít? Ha igen, akkor a forma csúnya volt, de a tartalom hasznos lehet.
- A második: vagy ez csak arról szólt, hogy a másiknak jól esett kimondani? Mert ha igen, akkor nem a te dolgod feldolgozni.
Nem minden kimondott igazság szól rólad, még ha rólad is mondták. Attól, hogy valaki őszintének nevezi, amit mond, nem lesz kötelező magadra venni. Visszakérdezhetsz, ráhagyhatod és azt is megmondhatod nyugodtan, hogy ezt most nem így kellett volna elmondani.
Az őszinteség nem fekete-fehér. Nem az a kérdés, hogy kimondod-e az igazat, hanem az, hogy mikor, hogyan és kinek szól valójában. A kettő között pedig ott van az a bizonyos határ, amit érdemes időnként mérlegelni. Olvass még a témában
