Egy jól funkcionáló társadalomban muszáj, hogy legyen struktúra, enélkül teljes káosz uralkodna. A struktúrához hozzátartozik, hogy az emberek legtöbbjének egy fix időpontra be kell érnie a munkahelyére, és fix időpontban távozhat.
Csakhogy ez a dolgozók nagyon nagy részének egyáltalán nem veszi figyelembe a cirkadián ritmusát, vagyis a belső óráját, amivel természetes módon a leghatékonyabban tudna működni fizikailag és szellemileg is.
Ez pedig annyit jelent, hogy az átlagos munkavállaló ingerültebb, fáradtabb, levertebb, mint amilyen egyébként lenne. Ha túl korán kel fel, és túl későn ér haza, nincs ideje saját magára, azokra a tevékenységekre, amiket szeret, ráadásul nem is jut elég napfényhez, aminek hatására D-vitamin-hiánya lehet, ez pedig szintén fáradékonyságot és rossz kedvet okozhat.
Az egész jelenséget szociális jetlagnek szokták hívni, és egyre inkább felismerik a világban, hogy mennyire rossz is ez így. A testnek ugyanis van egy természetes ritmusa, amivel a leghatékonyabban tud működni – már azzal megerőszakoljuk ezt a ritmust, hogy korábban kelünk, mint ahogyan magunktól felébrednénk. Olvass még a témában
Érzelmi gyökértelenség – amikor nincs talaj a lelked talpa alatt
„Ha nélküle hoztam meg egy döntést, büntetett” – Jelek, hogy a partnered érzelmileg manipulál
Ezt hozza 2026. szeptember 2. a numerológia szerint: kreativitás és önkifejezés
Mi lenne, ha nem azért mozognánk, mert nem szeretjük a testünket?
A cikk a hirdetés alatt folytatódik
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
