Korunk egyik legsúlyosabb problémája a stressz
Felgyorsult, modern világunkban naponta szinte minden pillanatban stressz éri az idegrendszerünket. Vannak pozitív és negatív stresszforrások is, elsősorban a negatív stressz források azok, amik fizikai és mentális egészségünket károsítják. A munkahelyi problémák a családi konfliktusok mind kedvezőtlen hatást gyakorolnak a hangulatunkra és az idegrendszerünkre. A túl sok stressz hatására testi egészségünk is romolhat, szív és érrendszeri megbetegedések, emésztőszervi problémák, daganatos megbetegedések is kialakulhatnak, sok ember esetében az elhízás is a stressz rovására írható.
Hacsak nem költözünk el egy lakatlan szigetre, ahol magunk vagyunk, elkerülhetetlen a napi stressz hatás. Idegeskedünk a munka miatt, feszültek vagyunk az otthoni viták, problémák miatt, anyagi gondok gyötörnek, és a feszültséghez, idegességhez, depresszióhoz lehangoltsághoz és rossz munka teljesítményhez vezet.
A stressz fogalma a 20. században került az orvostudomány szótárába. A stressz definíciója Lazarus és Folkmann nevéhez köthető, akik úgy határozták meg a stresszt, hogy amikor egy személy, a környezetből érkező megterhelést, kényszert vagy lehetőséget úgy ítéli meg, mint olyat, ami meghaladja az erőforrásait. A stressz tulajdonképpen a szervezetünk reakciója a változásokra, és a legfőbb célja az, hogy alkalmazkodni tudjunk ezekhez a változásokhoz. Stressz nélkül azonban nem létezhetünk, a stressz ugyanis valamiféleképpen segítheti is az életünket. A nehézségek, akadályok leküzdésével erősebbekké, kitartóbbakká, és ezáltal sikeresebbekké és boldogabbá is válhatunk. A motiváló stressz megnöveli a szervezetben az adrenalin szintet, és így a teljesítményünket is növeli. És mivel éberek leszünk tőle, gyakorlatilag kimondhatjuk, hogy a stressz a túlélés fontos eszköze, pozitív stressznek is nevezzük. Olvass még a témában
Nem kell mindig megijedni, hogy ha valamilyen új dologgal találkozunk az életünkben, vagy változások történnek a megszokott napjainkban, akármennyire ijesztő vagy kellemetlen, a pozitív stressz hatására jobban koncentrálunk és a maximális teljesítményt igyekszünk nyújtani. Természetesen más a helyzet akkor, hogyha ez a stressz félelemmé, aggódássá válik, mert akkor lebénít és képtelenek vagyunk a feladat elvégzésére. A lényeg az, hogy a túl kevés, vagy a túl sok stressz is káros a szervezetünkre, és a mentális egészségünkre, ezért nélkülözhetetlen a hétköznapjainkban. Arra azonban figyelni kell, hogy a stressz ne győzzön le minket.
A tartósan jelenlévő lárma és zaj, akár otthonunkban, akár munkahelyünkön, súlyos pszichés zavarokhoz vezethet. Ha éjszaka nem tudjuk magunkat megfelelően kipihenni, reggel fáradtan, idegesen, feszülten ébredünk, így az aznapi munkánk, tevékenységünk teljesítménye is valószínűleg gyengébb lesz ,mint ahogyan azt elvárnánk magunktól.
Fontos lenne, hogy a munkánkat élvezzük, ne csak a megélhetésért dolgozzunk, ami sajnos nem mindenkinek adatik meg. A túl sok munka szintén stresszes. Ezért nagyon fontos, hogy egy-egy fárasztó nap után ki tudjunk kapcsolódni, pihenni otthonunkban, szeretteink, barátaink körében. A stressz csökkentésére számos megoldás közül választhatunk. A sportolás serkenti az agyműködést és fokozza a fizikai erő létünket is.
Járjunk gyakran a természetben, szívjunk friss levegőt és találjunk magunknak valamilyen pihentető vagy szórakoztató hobbit, az olvasás, a társasjátékozás, a közös családi és baráti programok mind segítséget nyújtanak a stressz leküzdésében. Sajnos statisztikák mutatják, hogy a stresszes emberek körében egyre több a rákos megbetegedés, és az öngyilkosságra való hajlam is megnövekszik. A csend és a nyugalom szintén alapfeltétele annak, hogy életünket kicsit mentesítsük a stressztől, ahhoz azonban, hogy békében és harmóniában tudjunk otthonunkban pihenni, vagy kedvenc filmünket nézve kikapcsolódni, esetleg zenét hallgatva relaxálni, gondoskodnunk kell a zavaró, külső zajok csökkentéséről is.
A zajokat nem lehet teljesen kizárni, még éjjel sem. Az emberi fül minden hangot meghall és továbbítja az agy felé, ezáltal gyakorlatilag soha nem tudunk teljes csendben lenni, de nem is létezik totális csend és nincs is rá szükség. Léteznek úgynevezett süket szobák, amelyek olyan mértékben csillapítva vannak, hogy egyáltalán semmiféle hang vagy visszaverődés nincs jelen. Ha egy ilyen szobába belépünk, pár perc után kellemetlenül érezzük magunkat, élettelennek, unalmasnak, tompának tűnik minden. Hangokra, sőt visszhangokra is szükség van, de ezeket mindenképpen érdemes kezelni, hiszen a tartós zaj, vagy lárma növeli a stresszszintünket, fülfáradtságot, fejfájást, fizikai és mentális betegségeket is okozhat.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
