Dr. Michael Greger alapelveit követve nálunk gyakorlatilag minden nap van bogyós gyümölcs az asztalon. Van amikor frissen fogyasztjuk őket, de fagyasztott verzióban állandóan tartunk a mélyhűtőben, ez ugyanis a legjobb tárolási forma, ha a bogyós gyümölcsök jótékony hatásait szeretnénk megőrizni.
Bármilyen étrendet is követsz, a bogyós gyümölcsök garantáltan beleférnek a mindennapokba: hazánkban is megteremnek, alacsony a kalória- és szénhidráttartalmuk, nem utolsó sorban pedig csodát tesznek az egészségünkkel.
Polifenolok
Szinte minden növényi eredetű élelmiszerben vannak polifenolok, amik ugyan nem minősülnek tápanyagoknak, mégis az egészségre jótékony hatást gyakoroló vegyületek. Csökkentik a gyulladásokat, oxidáció ellenesek, segítenek megelőzni a daganatos megbetegedéseket, miközben óvják a keringési rendszerünket. Védenek a vírusfertőzések ellen és erősítik az immunrendszert. De miért érdemes bogyós gyümölcs formájában bevinni a szervezetbe a polifenolokat? Elsősorban azért, mert a legtöbb ilyen vegyület más antioxidánsokkal együtt fejti ki igazán a jótékony hatását: a bogyós gyümölcsök bővelkednek ezekben, a C-vitamin mellett magas az A- és az E-vitamintartalmuk is.
A kutatásokból kiderült, hogy – ha lehetőséged nyílik – érdemes a vadon növő bogyós gyümölcsökből feltölteni az otthoni készleteidet. A vadon növő fekete szederben pl. ötször annyi polifenol található, mint a termesztett változatban.
A kutatásokból kiderült, hogy – ha lehetőséged nyílik – érdemes a vadon növő bogyós gyümölcsökből feltölteni az otthoni készleteidet. A vadon növő fekete szederben pl. ötször annyi polifenol található, mint a termesztett változatban.
Rengeteg rost
A gyümölcsök és zöldségek nélkülözhetetlenek az egészséges táplálkozás szempontjából, nem csupán a bennük található vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok miatt. Felsorolni sem lehet jótékony hatásaikat, de mégis meg kell említenünk a bennük rejlő rostokat. A rostok felelősek emésztésünk egészséges működéséért, lényegében tehát a szervezetünk állapotáért.
A bogyós gyümölcsök nagyon sok rostot tartalmaznak, aminek köszönhetően még kevésbé emelik meg a vércukorszintet: tovább lassítják a szénhidrátok felszívódását, illetve – mivel zsírt gyakorlatilag nem tartalmaznak –, a bennük rejlő szénhidrátok is akadály nélkül a sejtekhez kerülnek. Összehasonlításképpen, 100 gramm málnában 5,6 gramm rost található, míg a nektarinban csak 1,2 gramm. A ribizliben 4,3 gramm rost bújik meg 100 grammonként, viszont ugyanennyi szilvában csak 0,5 gramm rost található.
A bogyós gyümölcsök nagyon sok rostot tartalmaznak, aminek köszönhetően még kevésbé emelik meg a vércukorszintet: tovább lassítják a szénhidrátok felszívódását, illetve – mivel zsírt gyakorlatilag nem tartalmaznak –, a bennük rejlő szénhidrátok is akadály nélkül a sejtekhez kerülnek. Összehasonlításképpen, 100 gramm málnában 5,6 gramm rost található, míg a nektarinban csak 1,2 gramm. A ribizliben 4,3 gramm rost bújik meg 100 grammonként, viszont ugyanennyi szilvában csak 0,5 gramm rost található.