Összefonódik a környezetvédelemmel, ami már mindannyiunkat érint
Ha kicsit beleásod magadat a környezetvédelmi kérdésekbe, akkor nagyon rövid időn belül szembe fogod találni magadat azzal, hogy mit tehetsz te a Földünk érdekében. A leggyakrabban kiemelt intézkedések az alábbiak: utazz kevesebbet autóval és repülővel, gyűjtsd szelektíven a szemetet (illetve próbáld a lehető legkevesebbet termelni belőle), fogyassz helyi idénytermékeket, ne pazarolj, ne vállalj sok gyereket és bizony élen jár, hogy válaszd a növényi étrendet.
De hogyan kapcsolódik össze a környezetvédelem és az, hogy mit eszel? A hús- és állatipar (különösen a szarvasmarha-tenyésztés, ezzel együtt a tejipar) nem fenntartható a jelenlegi körülmények és igények mellett. Nem kell sokat keresned a konkrét adatokért, így most csak röviden foglalnám össze, miért az állatipar a legkárosabb minden tevékenységünk közül.
Először is rengeteg energiát igényel az állatok tenyésztése, megfelelő körülmények között való tartása és természetesen a feldolgozása, szállítása is, ráadásul édesvizünk háromnegyede megy el erre a folyamatra.
Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. április 6. a numerológia szerint: érzékenyen hangolódsz másokra
Ezeket a változásokat hozza csillagjegyed számára a következő időszak – A Vízöntőbe költözik a Plútó
12 csillagjegy 12 ajándék. Ezek a legjobb ajándékötletek, horoszkóp szerint
Ezért leszel beteg, amint pihenni szeretnél vagy szabira mész
A káros üvegházhatású gázok, köztük a metán jelentős része (a viccet teljes mértékben félretéve) a kérődző állatokból származik. A trágyát nagyon sok helyen nem kezelik megfelelően, bekerülnek a folyóvizeinkbe, szennyezve az ottani élővilágot és közvetve, közvetlenül minket is.
Nem rég bejárta a magyar sajtót is a hír, hogy a Duna kiemelkedően szennyezett antibiotikummal – ennek többek között az az oka, hogy az állatok végtermékei bekerülnek a folyókba. Az antibiotikum rezisztens baktériumok közül bármelyik véget vethet az emberiség uralmának, mégsem vesszük komolyan, hogy ezek a baktériumok igen nagy arányban a fogyasztásra szánt húsokon tenyésznek. Egyre ellenállóbbak és egyre veszélyesebbek, mégpedig azért, mert az állatok méltatlan tartásához erősebb antibiotikumokat kell használnunk, mint ami jelenleg saját magunk gyógyításához a rendelkezésünkre áll.
Ami viszont talán az egyik legnagyobb gond, hogy egyszerűen sokan vagyunk ahhoz, hogy ennyi állatot fenntartsunk. Enni mindenkinek kell, de átlagosan 1 kiló hús „előállításához” 14-17 kg gabonát szükséges megetetni az állattal. Ez iszonyúan aránytalan mennyiség, hiszen 1 kg hús a legtöbb családban alig elég ebédre, viszont 14-17 kg gabonával sokkal tovább és sokkal többen jól lakhatnánk.
Groteszk módon az oxigént, az éltető időjárást biztosító esőerdőket nem azért irtják ki az emberek, hogy saját magunk számára növényeket termesszünk rajtuk: jelentős részükön az állatok számára termelnek gabonát és szóját.
Az csak „hab a tortán”, hogy az óceánokba került műanyaghulladék több mint fele nem a képekről jól ismert petpalackok sorából áll, hanem a halászhálók töredékei, darabkái, tehát a halfogyasztás melléktermékei.
Amikor vegán vagy, akkor ezekkel tisztába kerülsz és igazságtalannak érzed, hogy mások meg sem hallgatják ezeket a tényeket, mert sokkal könnyebb nekik szemet hunyni a kényelmes állandóságukban. És igen, néha elszakad a cérna, és türelmetlenné válunk, amikor látjuk, hogy mások mit tesznek azzal a hellyel, ahol nekünk és a gyerekeinknek is majd valahogy élnünk kell.
Képek forrása: Rawpixel/Depositphotos.com, StephanieFrey/Depositphotos.com, branex/Depositphotos.com
