Az életmóddal szorosan összefügg, hogy ki mennyire érzi meg az időjárás változását. A nők érzékenyebbek rá, mint a férfiak. Az idősebbek fokozottabb reakciókat mutatnak, mint a fiatalok. Érdekes megfigyelés, hogy válsághelyzetekben a frontérzékenység csökken, mert az emberek figyelme másfelé orientálódik.
Alkalmazkodás
Vannak, akiknél semmilyen belső változást nem okoznak a frontok, mert a szervezetük jól alkalmazkodik a környezethez. Mások érzékenyek a változásokra, a szervezetük reagál rájuk.
A frontbetegeket már erősen megviselik a légköri változások, és azok következménye akár komoly, halálos kimenetelű betegség is lehet. Vannak, akik már napokkal a front előtt megérzik, hogy valami történni fog, mások csak a front idején észlelnek panaszokat.
Odafigyelés
Egyes országokban figyelembe veszik az időjárási tényezőket. Például ha egy iskolában a vizsga egy jelentős fronttal esik egybe, akkor előbbre hozzák vagy későbbre halasztják.
Tekintettel vannak arra, hogy a front miatt romlik a gyerekek teljesítménye és koncentrációs képessége, ezért a tudásuknál akár egy-két jeggyel rosszabbat is kaphatnak. Kórházi tapasztalat, hogy fronthatásra fokozódik a vérzékenység, és több komplikáció fordul elő a műtétek után.
Zavar a rendszerben
A frontérzékenységet a vegetatív idegrendszer zavara okozza. Nem lehet egészséges válasznak tekinteni, ha valaki megbetegszik attól, hogy az időjárás változik. Mindig a test leggyengébb pontján jelentkezik a fájdalom vagy a betegség.
A biometeorológia azt vizsgálja, hogyan hatnak az évszakok a szervezetünkre. Legtöbbünknél betegségtünetek kötődnek az év adott időszakaihoz. Ennek az az oka, hogy az élettani folyamatok másként működnek a különböző évszakokban.
Érdekességek
A vér hemoglobinszintje januárban a legalacsonyabb, és júliusban a legmagasabb. Testileg és lelkileg azok a gyerekek fejlődnek a leggyorsabban, akik februárban vagy szeptemberben születnek.
A nagy tehetségű, nagy kapacitással rendelkező emberek közül sokan áprilisban fogannak és ebben a hónapban is halnak meg. Az elméleti, intellektuális tevékenységeket különösen a tavaszi első meleg és az őszi első hideg segíti.
A híres írók és zeneszerzők ilyentájt alkották meg legjelentősebb műveiket.
Hangulatváltozások és betegségek
Az évszakok elsősorban a hangulatunkra vannak hatással. Például fontos tényező a napfényes órák száma az éves cikluson belül, mert a mirigyrendszert befolyásolja, azon keresztül pedig a lelkiállapotot.
Egyes szezonális panaszok és betegségek az évszakokhoz kötődnek, illetve akkor gyakoribbak.
Tavasz és nyár
Tavasszal főleg migrén, álmatlanság, mandulagyulladás, tüdőgyulladás, ízületi és bőrproblémák fordulnak elő. Télen sokkal kevesebbet mozgunk és több hőkezelt ételt veszünk magunkhoz. Emiatt, továbbá a méreganyagoktól elsavasodunk.
Tavasszal a testünk megpróbál a mérgektől megszabadulni, amikor már több nyers táplálékot eszünk. Ez viszont problémákat okozhat a közérzetünkben.
Nyáron a leggyakoribb panasz az allergia, a vesegörcs, az epegörcs, a bőrbetegségek, az infarktus, a hasmenés és a bélhurut.
Ősz és tél
Ősszel nátha, asztmás rohamok, légzési problémák, májbetegségek, érrendszeri panaszok (pl. trombózis) alakulnak ki.
Télen a gyulladások, a hörghurut, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a székrekedés és a hályog a leggyakoribb probléma.
Egyensúly
A vegetatív idegrendszernek az a feladata, hogy szervezetünkben az egyensúlyt fenntartsa, amikor változik a kinti hőmérséklet. Állandó szinten kell tartania a testünket akkor is, amikor változnak a fényviszonyok, amikor esik a hó, süt a nap vagy fúj a szél.
A vegetatív idegrendszert az agyban a hipotalamusz irányítja, amely olyan folyamatokat indít be, amelyek ellensúlyozzák a külső változásokat.
A szimpatikus idegtörzs növeli a teljesítményt és energiával tölt fel minket, a paraszimpatikus idegtörzs pedig nyugalmat teremt bennünk. Manapság sok stressz ér minket, ezért vegetatív idegrendszerünk fokozott terhelésnek van kitéve.
Ezért vagyunk érzékenyek. Ha önsegítő módszerekkel a stresszt csökkentjük, akkor jobban ellen tudunk állni a környezet kihívásainak.
