Ha valóban egészségesen szeretnénk táplálkozni, könnyű elveszni a különböző forrásokból származó információk erdejében, melyek arra vonatkoznak, miből mennyit szabad/kell fogyasztanunk. Számos szempontot figyelembe kell venni az étrendünk összeállításánál, de ha tudjuk, mire kell figyelni, onnan már nem lesz nehéz feladatunk. Az ajánlott napi beviteli értékre vonatkozó hivatalos javaslat nemrég változott meg hazánkban, így megkérdeztünk néhány szakembert arról, miből mennyit kellene fogyasztanunk az új ajánlás szerint.
Modernizált ajánlás
Abonyi Orsolya dietetikus, okleveles táplálkozási szakember szerint szerencsére ma Magyarországon sokkal könnyebben tudunk eligazodni a rengeteg élelmiszer között. Könnyebb dolgunk van, mint pár éve, ha el szeretnénk dönteni, hogy melyik terméket válasszuk, és ha kiválasztottuk a polcról, akkor el is tudjuk dönteni, hogy abból mennyit fogyasszunk.
„Egyrészt egy igen friss, fél éves táplálkozási ajánlás, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének komoly munkájával összeállított OKOSTÁNYÉR segít az adagok megítélésében, másrészt pedig az élelmiszerek kötelező tápértékjelölése segít tovább pontosítani, hogy miből mennyi férhet bele az étrendünkbe. Az új ajánlás az 1987 óta érvényben lévőt váltotta fel nemrég, az Egészséges táplálkozás 12 pontját, és erre a modernizálásra már nagy szükség volt” – magyarázza a szakember.
Amíg a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet nem szabályozta az élelmiszerek csomagolásásán található ajánlást, addig igen nehéz dolga volt a fogyasztónak, de a szakembereknek is: energiaértékekkel ugyanis nem minden esetben lehetett találkozni a címkén, esetleg INBÉ (irányadó napi bevitel) formájában, ami az átlagos felnőtt bevitelének százalékában határozta meg, hogy az adott élelmiszer miből mennyit tartalmaz.
„Ami biztos kiindulási alap egy termék választásakor, az a 100 grammonként, vagy 1 dl-enként feltüntetett tápértékjelölés. Ezt a 2 éves türelmi idő lejárta után, idén decembertől már kivétel nélkül minden élelmiszeren kötelező lesz feltüntetni. Kötelező elemei az energiatartalom, a zsírtartalom – ebből telített zsírsavak külön jelölve –, a szénhidráttartalom – ebből cukrok külön jelölve –, a fehérjetartalom, és a sótartalom” – tudjuk meg Abonyi Orsolyától.
Egy élelmiszer beviteli ajánlására a javaslatok országos szintű, reprezentatív felmérések alapján, valamint a jogszabályok, és nem utolsó sorban a táplálkozási szokásaink figyelembe vételével módosulnak.
„A legutóbbi módosítással a korábban használt piramis forma helyett a kerek tányér lett a szemléltetés új módja, amely nem csak Magyarországon van így. Az Egyesült Királyságban például az „Eat Well Plate”-tel találkozhatunk, míg az USA-ban a „Choose my plate”-tel.”
Az Okostányér
Korábban a táplálkozási piramis alapján próbálták szemléltetni, miből mennyit lehet fogyasztani, ha egészségesen akarunk táplálkozni: itt legalul, tehát a legszélesebb részen voltak a zöldségek, gyümölcsök, amelyekből a legtöbbet fogyaszthatunk, erre épültek a teljes kiőrlésű gabonák, az egészséges olajok és zsírok, a fehér hús és halak, a tejtermékek, amíg el nem értünk a zsírokig, sóig és keményítőig, melyeknek csak ritka fogyasztása volt javasolt. A közelmúltban viszont a MDOSZ megalkotta az ingyenesen letölthető Okostányér alkalmazást, amellyel összeállítható, mi kerüljön egy nap az asztalunkra.
Kép forrása: mdosz.hu
Az egészséges táplálkozás megvalósításában a tápanyagarányok hosszú idő óta nem változtak, azonban a gyakorlati megvalósításban sokkal praktikusabb és célravezetőbb az élelmiszeralapú megközelítés, a korábbi „Irányadó Napi Beviteli Érték” kifejezés helyett pedig a „Referencia Beviteli Érték” megfogalmazása lett használatos.
„Az OKOSTÁNYÉR célja, hogy közérthető formában adjon iránymutatást az egészséges felnőtt lakosság számára a korszerű napi étrend összeállítására vonatkozóan” – mondja Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. „Meggyőző tudományos evidenciák igazolják az élelmiszer-alapú étrendi javaslat nagyobb hatékonyságát a tápanyagalapú megközelítéssel szemben, amit az OKOSTÁNYÉR megalkotásánál figyelembe vettünk. Magas szintű, tudományos bizonyítékok szólnak a változatosság előnyei mellett, vagyis arról, hogy az egészséges táplálkozás esetén nincs tiltott élelmiszer, nyersanyag, csak a gyakoriság és a mérték betartása a fontos.”
Az OKOSTÁNYÉR végigvezeti a fogyasztót az alapvető élelmiszercsoportokhoz (zöldségfélékhez, gyümölcsökhöz, gabonafélékhez, tejhez és tejtermékekhez, húshoz és húskészítményekhez, halakhoz és tojáshoz) kapcsolható táplálkozási tanácsokon, ezen túlmenően az adag nagyságokra is tesz javaslatot. Emellett a megfelelő folyadékfogyasztásra, továbbá a zsír-, a cukor- és a sófogyasztás mérséklésére vonatkozó útmutatás is megfogalmazódik, így adva iránymutatást egy napi étrend ajánlott összetételéről.