A divatos szólam
„Boldogtalan vagy? Lépj ki a komfortzónából!”
Mérlegelni kell azt, hogy miért érezzük kényelmetlennek komfortzónánkat. Ugyanis lehet, hogy nem azért, mert nem ér minket elég inger, nem szerzünk tapasztalatot, hanem azért mert túl nagy falat volt az előző komfortzónán kívüli tapasztalat.
Nincs feldolgozva, nem érezzük azt, hogy mennyire fárasztott ki minket a tapasztalás – ezt pedig szükségtelen még egy tapasztalatszerzéssel felülírni. Erre mondják azt, hogy valaki halmozza a problémát – természetesen akarat nélkül. Olvass még a témában
Ez az önismeret hiányából fakad, hiszen nem tudjuk felmérni, hogy mennyi ingermennyiség az, ami építő, és mi az a mennyiség, ami már inkább rombol, feltart minket a fejlődésben. Nem érdemes tehát átgondolás nélkül „bátornak” lenni, csupán csak divatból.
A komfortzóna, a tanulási zóna és pánikzóna határai képlékenyek. Minél több inger ér minket, minél többet tapasztalunk, annál inkább tágul. Az erre való reakciót nevezzük alkalmazkodásnak. Az alkalmazkodás egy olyan folyamat, amit nagyon fontos a szem előtt tartani.
