Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
BeállítomÉrzékenyebbek a társadalmi kérdésekben
Egy 10 évvel ezelőtti tanulmány szerint a vegetáriánusok szociálisabbak, mint a húst is fogyasztó emberek. Sokkal jobban támogatják a környezetvédelmet és a társadalmi egyenlőséget, mint a húst fogyasztók. Ezenkívül jobban ellenzik a hierarchiát, a halálbüntetést és általában az erőszakot.
Kevésbé magabiztosak
Egy 5 évvel ezelőtti tanulmány szerint a vegáknak alacsonyabb az önértékelése, nehezebben alkalmazkodnak a kihívást jelentő körülményekhez, és általában kevesebb fontos dolgot tudnak megnevezni az életükben mint azok, akik esznek húst.
A tanulmány szerzői ezt az adatot meglepőnek találták, azt feltételezve, hogy azok az emberek, akik törődnek a környezetükkel és más emberek boldogságával, többnyire önmagukkal is elégedettebbek, értékelik a helyüket a világban. A kutatók végül azzal magyarázták az anomáliát, hogy a vegetáriánusok diszkkomfortját nem az étrendjük, hanem a társadalomban betöltött szerepük okozza, egészen pontosan az, hogy egy szociális kisebbségi réteghez tartoznak. A társadalmi kisebbségek mentális jóléte gyakran marad el a többségi társadaloméhoz képest, hiszen sokszor kell diszkriminációval találkozniuk. Így van ez a vegák esetében is, akikből például gyakran vállnak viccek, piszkálódások céltáblájává, ami például élvezhetetlenné tesz számukra egy baráti vagy családi összejövetelt. Innen pedig már nem nehéz belátni, miért is hathat ez ki a mentális egészségükre.
A kutatók megjegyzik azt is, hogy éppen a környezet iránti tudatosság lehet az, ami szintén negatívan befolyásolja a vegetáriánusok kedélyállapotát: a jelenlegi állapotok, a klímaválság miatti szorongás például jobban megviselheti őket, mint azokat, akik kevésbé tudatosan gondolkodnak a kérdésről.
A tanulmány szerzői ezt az adatot meglepőnek találták, azt feltételezve, hogy azok az emberek, akik törődnek a környezetükkel és más emberek boldogságával, többnyire önmagukkal is elégedettebbek, értékelik a helyüket a világban. A kutatók végül azzal magyarázták az anomáliát, hogy a vegetáriánusok diszkkomfortját nem az étrendjük, hanem a társadalomban betöltött szerepük okozza, egészen pontosan az, hogy egy szociális kisebbségi réteghez tartoznak. A társadalmi kisebbségek mentális jóléte gyakran marad el a többségi társadaloméhoz képest, hiszen sokszor kell diszkriminációval találkozniuk. Így van ez a vegák esetében is, akikből például gyakran vállnak viccek, piszkálódások céltáblájává, ami például élvezhetetlenné tesz számukra egy baráti vagy családi összejövetelt. Innen pedig már nem nehéz belátni, miért is hathat ez ki a mentális egészségükre.
A kutatók megjegyzik azt is, hogy éppen a környezet iránti tudatosság lehet az, ami szintén negatívan befolyásolja a vegetáriánusok kedélyállapotát: a jelenlegi állapotok, a klímaválság miatti szorongás például jobban megviselheti őket, mint azokat, akik kevésbé tudatosan gondolkodnak a kérdésről.
Olvass még a témában
„Anyám a hibás, hogy ilyen az életem!” – Ezért ne a szüleinket okoljunk mindenért
Sajnálom, de nincs értelme, hogy terápiára jársz, ha nem teszed bele a munkát
Ezt a fűszernövényt ültesd el idén – zodiákusod szerint jó hatást gyakorol rád
Ismerd meg a saját boldogságdiagramod! Hasznos gyakorlat az életcélok és értékek meghatározásához
Több a mentális betegséggel küzdő a vegák között, de nem az étrend miatt
A vegetáriánusok nagyobb eséllyel szenvednek depressziótól, szorongástól és szomatoform rendellenességektől, mint az emberek, akik húst esznek – írja egy 2012-es kutatás. Ennek a tanulmánynak az eredményei azonban arra is rámutattak, hogy sok ember éppen az után választotta a vegetáriánus életmódot, hogy valamilyen mentális problémát diagnosztizáltak nála – nem lehet tehát ok-okozati összefüggést vonni a húsmentes élet és a depresszió között, sőt inkább arról van szó, hogy sokan éppen azért váltanak a vegán életmódra, hogy jobban érezzék magukat.
A cikk folytatódik, lapozz!
