Az emberek a legkülönfélébb okokból döntenek a húsmentes étrend mellett, mégis született már néhány tanulmány, amely összefüggéseket, azonosságokat próbál feltárni. Bár az alábbi általánosítások nyilván nem igazak minden vegára, a nagy számok törvénye alapján valószínűleg sok húsmentes étrendet követő magára ismerhet ezekben a jellemzésekben.
Kevésbé magabiztosak
Egy 5 évvel ezelőtti tanulmány szerint a vegáknak alacsonyabb az önértékelése, nehezebben alkalmazkodnak a kihívást jelentő körülményekhez, és általában kevesebb fontos dolgot tudnak megnevezni az életükben mint azok, akik esznek húst.
A tanulmány szerzői ezt az adatot meglepőnek találták, azt feltételezve, hogy azok az emberek, akik törődnek a környezetükkel és más emberek boldogságával, többnyire önmagukkal is elégedettebbek, értékelik a helyüket a világban. A kutatók végül azzal magyarázták az anomáliát, hogy a vegetáriánusok diszkkomfortját nem az étrendjük, hanem a társadalomban betöltött szerepük okozza, egészen pontosan az, hogy egy szociális kisebbségi réteghez tartoznak. A társadalmi kisebbségek mentális jóléte gyakran marad el a többségi társadaloméhoz képest, hiszen sokszor kell diszkriminációval találkozniuk. Így van ez a vegák esetében is, akikből például gyakran vállnak viccek, piszkálódások céltáblájává, ami például élvezhetetlenné tesz számukra egy baráti vagy családi összejövetelt. Innen pedig már nem nehéz belátni, miért is hathat ez ki a mentális egészségükre.
A kutatók megjegyzik azt is, hogy éppen a környezet iránti tudatosság lehet az, ami szintén negatívan befolyásolja a vegetáriánusok kedélyállapotát: a jelenlegi állapotok, a klímaválság miatti szorongás például jobban megviselheti őket, mint azokat, akik kevésbé tudatosan gondolkodnak a kérdésről.
A tanulmány szerzői ezt az adatot meglepőnek találták, azt feltételezve, hogy azok az emberek, akik törődnek a környezetükkel és más emberek boldogságával, többnyire önmagukkal is elégedettebbek, értékelik a helyüket a világban. A kutatók végül azzal magyarázták az anomáliát, hogy a vegetáriánusok diszkkomfortját nem az étrendjük, hanem a társadalomban betöltött szerepük okozza, egészen pontosan az, hogy egy szociális kisebbségi réteghez tartoznak. A társadalmi kisebbségek mentális jóléte gyakran marad el a többségi társadaloméhoz képest, hiszen sokszor kell diszkriminációval találkozniuk. Így van ez a vegák esetében is, akikből például gyakran vállnak viccek, piszkálódások céltáblájává, ami például élvezhetetlenné tesz számukra egy baráti vagy családi összejövetelt. Innen pedig már nem nehéz belátni, miért is hathat ez ki a mentális egészségükre.
A kutatók megjegyzik azt is, hogy éppen a környezet iránti tudatosság lehet az, ami szintén negatívan befolyásolja a vegetáriánusok kedélyállapotát: a jelenlegi állapotok, a klímaválság miatti szorongás például jobban megviselheti őket, mint azokat, akik kevésbé tudatosan gondolkodnak a kérdésről.