Mindannyian tudjuk, hogy meg kellene próbálkoznunk a meditációval, mert számos pozitív hatása van. Tévedünk viszont, ha átmeneti nyugalmat és esetleg jobb alvást remélünk a gyakorlásától; ennél sokkal többet nyújthat.
Ma már tudományosan is vizsgálják a meditáció pszichés és fizikai hatásait, a több éves kutatások pedig egészen meglepő eredményekkel szolgálnak. A meditáció rövid távon megmutatkozó jótékony hatásairól sokat hallhattunk, ha kipróbáljuk, magunk is azonnal meggyőződhetünk róluk.
Kiegyensúlyozottá, nyugodttá tesz, fokozza a vitalitást és javítja az alvás minőségét, miközben az alvásigényt csökkenti.
Fizikai hatását is megmutatja, ha néhány hónapig rendszeresen meditálunk: javul az emésztés, normalizálódik a vérnyomás.
A hosszú évek, akár évtizedek alatt megmutatkozó eredmények is ismertek mostanára: a Kaliforniai Egyetem évekig vizsgálta a meditáció agyszerkezetre gyakorolt hatásait. A kutatás azért volt jelentős, mert bebizonyosodott, hogy az agy képes fizikailag is megváltozni a meditáció hatására.
Korábban megfigyelték, hogy agyunk fiatal felnőtt korunkra eléri maximális tömegét és onnantól folyamatosan visszafordíthatatlanul zsugorodik.
A több éve rendszeresen meditáló emberek fehér és szürkeállománya is lassabban épül le, agykéreg tekervényezettsége erőteljesebben megmutatkozik, ez pedig kognitív képességeik fejlettségére utalhat.
Kutatások kimutatták a meditáció fizikai testre gyakorolt hatását is. A szívkoszorúér-betegségben szenvedők eredményei javulnak a meditáció stresszoldó és relaxáló hatására, de a fájdalomérzetet is jelentősen csökkenti már néhány alkalmas meditálás, 15%-al hatékonyabban, mint a gyógyszerek.
A kutatók részben azzal magyarázzák a meditáció hatását, hogy nem csak egy agyterületre fejti ki hatását, hanem a feldolgozás több szintjén mutatkozik meg.A tudomány azt is igazolta, hogy a meditáció az immunrendszerre is előnyösen hat: az immunsejtek lassabban öregszenek a gyakorlatok eredményeként.
A Colorado államban működő Shambhala Mountain Center oktatóközpontjában a tibeti buddhizmushoz és a jógához kapcsolódó meditációt gyakorolják, az itt végzett vizsgálatok szerint a sejtek, kromoszómák, gének szintjén is megjelenik a meditáció hatása. A rendszeresen meditáló ember fokozottabb éberségi szintet ér el, vizuális észlelése kiemelkedőbb és jobban összpontosít.
Az mentális aktivitás és a jobb fizikai állapot összefügg azzal, hogy meditáció hatására a sejtek öregedése lassul.
A sejtekben megnő a telomeráz nevű enzim aktivitási szintje, ezért lassul a sejtek genetikai anyagának pusztulása, a sejtek tovább életben maradnak vagyis megfiatalodnak. Ezért a felfedezésért egyébként orvosi-élettani Nobel-díj is járt a kutatóknak.
A vizsgálatok tovább erősítik azt a tényt, hogy a negatív stressz mennyire rombolja az egészséget, miközben a meditációval elérhető nyugodt tudatállapot sejtszintű változást idéz elő, ennek eredményeként a szervezet immunrendszere erősebb lesz, sikeresebben küzd meg a betegségekkel és az agyműködés is fiatalos marad.
A környezeti tényezők visszahatnak a genetikai állomány működésére, ezért nem mindegy, milyen lelkiállapotot tartunk fent. A meditáció segít elérni és fenntartani egy nyugodt, kiegyensúlyozott tudatot és ez nem egyszerű „lelki luxus” hanem a testi-mentális-pszichés egészségünk letéteményese. Érdemes tehát kipróbálnunk, kizárólag nyerhetünk vele.