Mostanság egyre gyakrabban jut eszembe Mátyás király – az igazságos, aki álruhában járta az országot, hogy megismerje népe életét, és ügyes-bajos dolgait.
Az ember, aki tett azért, hogy a szegények ne legyenek még szegényebbek, hogy a nagyurak ne szipolyozzák ki alattvalóikat. Napjainkban is vannak álruhások, akik igaz hivatalból, és fizetésért, de segítenek felderíteni a hamisságokat.
Ha kell lánybúcsút imitálva, derékfájást, vagy fogfájást mímelve, ha úgy hozza a sors, börtönbe látogatva, de akár plasztikai műtéteket bevállalva – de kutatják a seftelőket. Azokat, akik vagyonokat eltitkolva adóforintjaikkal nem járulnak hozzá a nagy közös kasszához. Az adóhivatal dolgozói álruhában járják az országot, és sorra zárják be az adólabirintus kiskapuit.
Ki hitte volna, hogy Mátyás egykoron visszatér?