7 lenyűgöző természeti csoda, ami már eltűnőben van

Az emberek elborzadnak, ha látják, milyen hatalmas méretű károkat okozhatnak azzal, ha nem élnek környezettudatosan. Többségük szomorúan látja az eltűnőben lévő szigeteket, esőerdőket, korallzátonyokat, ám sokan mégsem tesznek semmit azért, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat.

A nemzeti park Floridában található, hírnevét elsősorban egyedülállóan sokszínű élővilágának köszönheti. Az emberi beavatkozás azonban itt is nyomot hagyott, a behurcolt, idegen fajok egyre nagyobb károkat okoznak a természetes ökoszisztémában, ráadásul a környéket nem kímélik sem az erdőtüzek, sem a hatalmas viharok. 
 

Legalább ugyanekkora kárt okoz az ember puszta jelenléte, a lecsapolások, a szennyezések és a motorcsónakkal való közlekedés, ami egyaránt komoly sérüléseket okoz mind a növények, mind az állatok életében.

A Nagy-korallzátony csak akkor maradhat életben, ha megfelelő a tengervíz hőmérséklete, kiváló kalcium- és sótartalommal rendelkezik és természetesen tiszta. E létfontosságú tényezők nélkül a korallzátony halálra van ítélve, de sajnos egyelőre úgy tűnik, minden a fennmaradása ellen szól.
Egyre nagyobb mértéket ölt a környezetszennyezés, az olvadás hatására megváltoznak az áramlatok, a vizek ásványi-anyag tartalmának egyensúlya felborul, a túlhalászás pedig kulcsfontosságú láncszemeket söpör el az egymásra épülő fajok minden napjaiból. A Nagy-korallzátonynak a pesszimista jóslatok szerint már 100 éve sincs hátra. 

A Holt-tenger neve mindenkinek ismerős, hiszen számtalan kozmetikai- és egészségügyi termék alapját képezik a csodás vidékről származó, tökéletesen hasznosítható, természetes anyagok. Bár a tenger életciklusában szüntelenül megfigyelhetőek az apadások, a folyamat az utóbbi időben egyre inkább felgyorsult és úgy tűnik, nincs visszaút.
 

A problémát csak tetőzi a továbbra is növekvő turizmus, illetve, hogy a tengert tápláló Jordán-folyó is egyre inkább szennyezettebb.

Több katasztrófafilm is alapjául választotta az egyre növekvő tengerszint problémáját, de míg a borzongás eltűnik, ahogy kilépünk a moziból, addig a valóságban nem tudjuk ilyen könnyen elhessegetni a kérdést. 
 

A felmelegedés hatására olvadnak Földünk jégpáncéljai, ami egyben azt is jelenti, hogy minduntalan több és több szárazföld fog eltűnni a partvidékek mentén. A világ egyik legszebb területe, a luxusturizmusra épült Maldív- Köztársaság is súlyosan veszélyeztetett országnak számít, a jelenlegi jóslatok szerint a teljes szigetcsoport víz alá fog kerülni, mégpedig 100 éven belül. 

A globális felmelegedés számlájára írható az olvadás. Ez nem csak a vízszint emelkedését, s ezáltal szigetek és alacsonyabban fekvő területek eltűnését jelenti, hanem azt is, hogy a sarkvidékek részben, vagy egészben megszűnnek létezni.
 

Az olvadás többé-kevésbé természetes folyamat, hiszen eddig is történtnek ilyesfajta változások Földünk életében, de a kutatások azt mutatják, hogy a környezetszennyezéssel jelentősen beavatkoztunk a folyamatba. 
 

Ezzel nem csak egyre inkább szűkítjük saját életterünket és idézünk elő nagyon komoly fenyegetettséggel járó változásokat, hanem egyenesen eltüntetjük az ott élő emberek és állatok életfeltételeit. 

Afrika legmagasabb pontjáról egyre gyorsabb ütemben tűnik el a látványos hótakaró, sajnos már talán 10 év sem kell, hogy a kontinens egyik legfontosabb jelképe a semmibe vesszen. 
 

Nem csak a globális probléma fejti ki hatását a hótakaró eltűnésében, ugyanis a hegy lábánál élők is természetes módon próbálnak egyre nagyobb termőterülethez jutni, ami a fák kivágásával és a hegy közvetlen környezetének megváltozásával jár. 
 

Ebből kifolyólag helyi szinten is egyre kevesebb csapadék esik, így az olvadást megfejelve, nem érkezik utánpótlás sem a hegy tetejére. 

A Föld összes esőerdeje veszélybe kerül, mihelyst pár fokkal növekszik az átlaghőmérséklet. Ez nem csak az évszakok- és az éghajlati tényezők eltolódását vonja maga után, hanem szó szerint azt, hogy a legkényesebb területeken megváltozik a klíma. 
 

Az esőerdőkben már pár fok is súlyos kárt okozhat, hiszen ha melegebb van, akkor kevesebb a csapadék, tehát másfajta növényzet kerül előnybe, ami így a Föld üvegházhatását jelentős mértékben csökkenteni tudó esőerdők rovására fejlődik.
A problémát csak növeli az esztelen fakitermelés, a bányászat és természetesen a mezőgazdasági területeket növekedése. Ha minden a saját medrében folyik tovább, pár évtizeden belül az esőerdők jelentős része eltűnhet, és szavanna veheti át a helyüket. 

Az apró hibákat kijavíthatjuk saját életünkben, de a mindenkire kiterjedő csapásokkal már egészen más a helyzet, ezeket a problémákat nem lehet a végtelenségig halogatni…