„Felkeresek egy nagyon régi barátot, akivel már évek óta nem is beszéltem”
Biztos vagyok benne, hogy mindenki életében akad legalább egy olyan személy, akivel egykor napi kapcsolatban állt, ma pedig – persze parányi túlzással – fel sem ismernék egymást az utcán. Sajnos ez alól én sem vagyok kivétel. Évekkel ezelőtt egy közös ismerősünk szülinapján találkoztam Bencével, és nem telt bele sok időbe, hogy nagyon szoros barátság alakuljon ki közöttünk. Tőlem kért tanácsot a randijai előtt, bármiről tudtunk beszélgetni és mindig jókat nevettünk együtt; szóval ő lehetett volna a tökéletes szerelem, ha fellobbant volna közöttünk bármiféle szikra. De annak bizony hűlt helye sem volt, így a kapcsolatunk a barátság vizein evezett tovább. Aztán ahogy az általában lenni szokott, eltávolodtunk egymástól. Én megismertem a volt barátomat, ő pedig iskolát váltott és leköltözött Pécsre – az életre szóló barátságunk pedig csak egy rövidke, de annál tartalmasabb fejezetté alakult át.
És még csak Facebookon sem tudtam kinyomozni, mi a helyzet vele, mert azon kevesek közé tartozik, akik havonta nagyjából egyszer lépnek be a profiljukba (és még akkor sem osztanak meg semmit). Tessék, amikor szükségem lenne a közösségi médiára, teljesen használhatatlanná válik. Persze választhattam volna a könnyebbik utat, és írhattam volna egy „Mi a helyzet? Rég beszéltünk!” üzenetet, amire esetleg októberben kapok egy szintén közhelyes választ. De akkor hogyan teljesíteném a kihívást? Ezért úgy döntöttem, hogy teszek egy próbát, és felhívom azon a telefonszámon, amin évekkel ezelőtt lehetett elérni. Az ötlet pedig olyannyira hirtelen jött, hogy még csak végig sem gondoltam, mit mondhatnék neki, ahogy azt sem, hogy talán félreérthető helyzetbe keveredek.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
