A növényi tejeket egyre többen választják nem csak egy esetleges tejérzékenység, hanem fenntarthatósági szempontok miatt is. Míg korábban szinte csak speciális boltokban lehetett növényi tejeket kapni, manapság már a közepes méretű közértekben is hatalmas a választék. De melyik növényi tej jelent igazi könnyebbséget a bolygónak?
A növényi tejek környezeti hatásának összehasonlításakor fontos megérteni, hogy a különböző növényeknek milyen erőforrásokra van szükségük a növekedéshez, és milyen ökológiai lábnyomot hagyhatnak maguk után.
Egy közelmúltban végzett tanulmány, amely világszerte több mint 10 000 gazdaság adatait használta fel a tej-, szója-, mandula-, zab- és rizstej környezeti hatásainak összehasonlítására, arra a következtetésre jutott, hogy minden nem tejtermékből származó tej jobb a bolygónknak, mint a hagyományos tejtermékek.
A tejből készült tejtermékeknek háromszor nagyobb az üvegházhatást okozó hatása, mint a növényi tejeknek, és kilencszer annyi földre van szükség az előállításukhoz. A tejtermékektől eltérően a növényi tejek nem igényelnek az állatok tenyésztéséhez szükséges természeti erőforrásokat.
A kereskedelmi tej előállításához használt növényeknek azonban még mindig véges erőforrásokra van szükségük, például földre és vízre. Előállításuk üvegházhatású gázokat, például szén-dioxidot, metánt és dinitrogén-oxidot is bocsát ki, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
A növényi tej előnyei és hátrányai
Ennek ellenére minden növényi tejnek számos előnye és hátránya is van. A legjobb választása attól függhet, hogy mely környezeti tényezők a legfontosabbak a számodra. Jelenleg nincs tudományosan szigorú módszer a növényi tejek környezeti hatásainak rangsorolására. Mindazonáltal a legjobb elkerülni a mandulatejeket és a rizstejeket, ha aggódsz a vízhasználat miatt, valamint a szója- és zabtejet, ha a földhasználat miatt aggódsz. A kender-, borsó- és kókusztej jobb választás lehet.
A legjobb megoldás az lehet, ha váltogatod a kisebb környezeti lábnyommal rendelkező tejeket, és megtalálod, melyik számodra a legmegfelelőbb.
Ráadásul, ha néhány fajtát kipróbálsz, azzal magadnak is jót teszel, mivel a növényi tejek tápanyag-összetétele széles skálán mozog. Például a mandulatej általában lényegesen kevesebb fehérjét tartalmaz, mint a szójatej vagy a borsótej, míg egyes tejek olyan tápanyagokkal vannak dúsítva, mint a D- és B12-vitamin.
A csomagolás egy másik fontos tényező. A hulladék csökkentése érdekében a legjobb, ha újrahasznosítható tartályban lévő növényi tejet vásárolsz. A bio növényi tejek vásárlása is segíthet a bolygón. Ez segít csökkenteni a peszticidek és gyomirtó szerek használatát, amelyek károsítják a talajt, szennyezik a vizet és a levegőt, és még a biológiai sokféleség csökkenését is okozhatják. Dönthetsz úgy is, hogy otthon készítesz tejet nyers diófélékből, gabonákból vagy hüvelyesekből. Segíthet áttekinteni a márka termékeinek életciklus-értékelését is, ha azok elérhetőek.
Hogyan készíts zabtejet otthon?
Hozzávalók
- 1 csésze (90 gramm) zab
- 3 csésze (710 ml) víz
- 1 kimagozott Medjool datolya
- 1/8 teáskanál só
- 1/2 teáskanál vanília kivonat
Elkészítés:
- Keverd össze a fenti összetevőket egy nagy sebességű turmixgépben vagy konyhai robotgépben 30-60 másodpercig, amíg krémes nem lesz. Ügyelj arra, hogy ne keverd túl, mert akkor nyálkás lehet a tej.
- Szűrd le a folyadékot – lehetőleg kétszer – egy nagyon vékony törülközőn keresztül egy nagy tálba, hogy eltávolítsd a törmeléket.
- Öntsd a leszűrt tejet egy zárható edénybe, például egy fedeles befőttesüvegbe, és tedd hűtőszekrénybe 3-5 napig.
A házi készítésű növényi tejet mindenféleképpen használhatod, ahogyan a boltban vásárolt növényi tejet használnád. Önmagában, gabonapelyhekbe, granolába, turmixba és pékáruk tésztájába is kiváló.