Hogy kerültél mégis külföldre, ha már volt időpontod itthon a beavatkozásra?
Régen már pedzegettük a családban, hogy külföldön jó klinikák vannak és hasonló feltételről szó sincs. Itt, aki felnőtt, az felnőtt módjára dönthet a saját testéről. Ha elmúltál 25 éves, akkor egyik nap bemész konzultációra, ultrahang, tájékoztatás és a szabad helyek függvényében már néhány nap múlva kaphatsz időpontot a műtétre. Tudják, hogy aki ilyenre jelentkezik, az már tisztában van azzal, mit vállal.
Amiért szerettem volna mégis itthon elvégeztetni, az az ár. Kinn már 2-3 éve is drága volt a beavatkozás, akkor kb. 200 000 forint, ma viszont már 400 000-500 000 forint között lehet kalkulálni mindennel együtt. Plusz az utazás kényelmetlensége, esetleg egy éjszaka szállás, stb. Olyan sokat adóztunk otthon, szerettem volna legalább egy kicsit visszakapni belőle, ha már amúgy is folyton magánrendelésre voltunk kénytelenek járni. Szóval leginkább anyagi okok miatt választottuk ezt az utat, illetve abban az élethelyzetben ez tűnt célszerűnek.
De, hogy a kérdésedre is válaszoljak, végül a bánásmód miatt döntöttünk úgy, hogy lemondom az otthoni időpontot.
Olvass még a témában
Amikor az utolsó konzultációra mentem, a főorvos durván és lekezelően bánt velem. Megalázóan kiemelte, hogy „nem egészségügyileg indokolt ok miatt” választom a vazektómiát, ezt kb. kiordította a recepcióra. Aztán közölte, hogy háromnapos kórházi tartózkodással jár a műtét, be kell feküdnöm egy nappal előtte, másnap műtét és csak harmadik nap mehetek haza. Persze csak a vak nem látja az okát: mivel „nem indokolt” a műtétem, nem csak azt kell kifizetnem, hanem a teljesen abszurd és felesleges, háromnapos kórházi tartózkodást is. Arról pedig mindannyian tudjuk, milyen körülményeket és bánásmódot jelent, úgyhogy ez végleg betette a kaput nálam.
