Nincsenek irreális elvárásaik
Az elvárások gyakran védekezési mechanizmusként funkcionálnak a bizonytalanságtól és a tehetetlenségtől való félelemmel szemben. Amikor valójában nem tudod irányítani a külső helyzetet – vagy túlságosan félsz megpróbálni –, ha történeteket mesélsz magadnak arról, hogy a dolgoknak hogyan kell lenniük, az az irányítás illúzióját kelti. Például:
Tegyük fel, hogy van egy főnököd, aki nem nagyon támogat téged. Többször kérted tőle, hogy támogasson jobban, de semmi sem változik. Szóval megszoktad, hogy történeteket mesélj magadnak arról, hogyan kell támogatnia – és hogyan teszik ezt a jó főnökök. Ettől produktívnak érzed magadat, mintha irányítani tudnád a dolgokat.
Természetesen hosszú távon ezek az elvárások irreálisak, és továbbra is sérülni fognak, ami folyamatos csalódáshoz, frusztrációhoz vezet. Az elvárások rövid távon az irányítás illúzióját keltik bennünk, de hosszú távon csak stresszelnek bennünket. A nyugodt emberek tudják, hogy a magas elvárások miatti hosszú távú stressz nem éri meg azt a rövid távú megkönnyebbülést, amelyet hoznak. Tehát ha több belső nyugalomra és lelki békére vágysz, válj szkeptikusabbá a saját elvárásaiddal szemben.
Tegyük fel, hogy van egy főnököd, aki nem nagyon támogat téged. Többször kérted tőle, hogy támogasson jobban, de semmi sem változik. Szóval megszoktad, hogy történeteket mesélj magadnak arról, hogyan kell támogatnia – és hogyan teszik ezt a jó főnökök. Ettől produktívnak érzed magadat, mintha irányítani tudnád a dolgokat.
Természetesen hosszú távon ezek az elvárások irreálisak, és továbbra is sérülni fognak, ami folyamatos csalódáshoz, frusztrációhoz vezet. Az elvárások rövid távon az irányítás illúzióját keltik bennünk, de hosszú távon csak stresszelnek bennünket. A nyugodt emberek tudják, hogy a magas elvárások miatti hosszú távú stressz nem éri meg azt a rövid távú megkönnyebbülést, amelyet hoznak. Tehát ha több belső nyugalomra és lelki békére vágysz, válj szkeptikusabbá a saját elvárásaiddal szemben.
Felelősséget vállalnak a tetteikért, nem az eredményeikért!
Nagyon kevés olyan dolog van az életben, ahol teljes mértékben irányíthatod a végeredményt:
Nem számít, milyen jó szülő vagy, a gyerekednek lehetnek nehézségei és hibázhat. Nem számít, milyen keményen tanulsz, előfordulhatnak olyan kérdések, amelyekre nem tudsz válaszolni. Nem számít, mennyit gürcölsz a prezentációddal, mivel nem tudod, hogy a potenciális ügyfelek hogyan reagálnak rá.
Sajnos a valósággal szembesülni azt jelenti, hogy tehetetlennek érezzük magunkat. És néhány ember egyszerűen nem bírja elviselni a tehetetlenség érzését. Ennek eredményeként azt mondják maguknak, hogy képeseknek kell lenniük irányítani, majd elkerülhetetlenül frusztráltak, stresszesek és csalódottak lesznek, ha a dolgok nem a tervek szerint alakulnak. Ha felelősnek tartod magad olyan dolgokért, amelyeket nem tudsz irányítani, akkor csalódásnak teszed ki magad. A higgadt emberek elkerülik, hogy teljes felelősséget vállaljanak az eredményekért, mert tudják, hogy az egyetlen dolog, ami felett teljesen kontrollálhatóak, az a tetteik:
Te vagy a felelős azért, hogy gyermekeid a tőlük telhető legjobbat megtegyék. Te vagy a felelős azért, hogy milyen jól tanulsz, de azért nem, hogy milyen jegyet kapsz. Te vagy a felelős azért az erőfeszítésért, amit egy nagyszerű prezentáció létrehozásába fektetsz, de nem vagy felelős mások reakciójáért.
Szokj rá, hogy felelősséget vállalj a tetteidért, és hagyd, hogy az eredmények olyanok legyenek, amilyenek.
Nem számít, milyen jó szülő vagy, a gyerekednek lehetnek nehézségei és hibázhat. Nem számít, milyen keményen tanulsz, előfordulhatnak olyan kérdések, amelyekre nem tudsz válaszolni. Nem számít, mennyit gürcölsz a prezentációddal, mivel nem tudod, hogy a potenciális ügyfelek hogyan reagálnak rá.
Sajnos a valósággal szembesülni azt jelenti, hogy tehetetlennek érezzük magunkat. És néhány ember egyszerűen nem bírja elviselni a tehetetlenség érzését. Ennek eredményeként azt mondják maguknak, hogy képeseknek kell lenniük irányítani, majd elkerülhetetlenül frusztráltak, stresszesek és csalódottak lesznek, ha a dolgok nem a tervek szerint alakulnak. Ha felelősnek tartod magad olyan dolgokért, amelyeket nem tudsz irányítani, akkor csalódásnak teszed ki magad. A higgadt emberek elkerülik, hogy teljes felelősséget vállaljanak az eredményekért, mert tudják, hogy az egyetlen dolog, ami felett teljesen kontrollálhatóak, az a tetteik:
Te vagy a felelős azért, hogy gyermekeid a tőlük telhető legjobbat megtegyék. Te vagy a felelős azért, hogy milyen jól tanulsz, de azért nem, hogy milyen jegyet kapsz. Te vagy a felelős azért az erőfeszítésért, amit egy nagyszerű prezentáció létrehozásába fektetsz, de nem vagy felelős mások reakciójáért.
Szokj rá, hogy felelősséget vállalj a tetteidért, és hagyd, hogy az eredmények olyanok legyenek, amilyenek.
Olvass még a témában
JOMO: The Joy of Missing Out, vagyis a kihagyás öröme
Biztosan hallottál már a FOMO-ról, a kihagyástól való félelemről…
Annak ellenére, hogy kimerült vagy, és holnap nagy napod lesz, igent mondasz barátod meghívására, hogy menj el inni, mert attól félsz, hogy lemaradsz egy igazán szórakoztató estéről. Vagy éppen annak ellenére, hogy azt tervezted, hogy a héten minden ételt saját magad készítesz el, beleegyezel, hogy elmész vacsorázni a nővéreddel, mert egy szupermenő új étterem megnyitójára invitált.
A FOMO-val az a probléma – a kimaradástól való félelem –, hogy mivel félsz lemaradni az azonnali élményekről, végül feláldozod a jó alvást, a jó munkahelyi teljesítményt vagy az egészséges táplálkozást. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy soha ne fogadj el spontán meghívásokat!
A kihagyás örömének elfogadása egyszerűen azt jelenti, hogy emlékezteted magad arra, hogy bár most esetleg lemaradsz valami élvezetes vagy izgalmas dologról, valami sokkal nagyobbat nyersz: azt a hosszú távú örömet, amely abból fakad, ha betartod az önmagadnak tett ígéreteket, gondoskodsz az egészségedről és jólétedről, és szabadon dönthetsz az értékrended alapján. Az igazán higgadt emberek jólétük alapján döntenek, nem pedig impulzusok és bizonytalanságok befolyására.
Annak ellenére, hogy kimerült vagy, és holnap nagy napod lesz, igent mondasz barátod meghívására, hogy menj el inni, mert attól félsz, hogy lemaradsz egy igazán szórakoztató estéről. Vagy éppen annak ellenére, hogy azt tervezted, hogy a héten minden ételt saját magad készítesz el, beleegyezel, hogy elmész vacsorázni a nővéreddel, mert egy szupermenő új étterem megnyitójára invitált.
A FOMO-val az a probléma – a kimaradástól való félelem –, hogy mivel félsz lemaradni az azonnali élményekről, végül feláldozod a jó alvást, a jó munkahelyi teljesítményt vagy az egészséges táplálkozást. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy soha ne fogadj el spontán meghívásokat!
A kihagyás örömének elfogadása egyszerűen azt jelenti, hogy emlékezteted magad arra, hogy bár most esetleg lemaradsz valami élvezetes vagy izgalmas dologról, valami sokkal nagyobbat nyersz: azt a hosszú távú örömet, amely abból fakad, ha betartod az önmagadnak tett ígéreteket, gondoskodsz az egészségedről és jólétedről, és szabadon dönthetsz az értékrended alapján. Az igazán higgadt emberek jólétük alapján döntenek, nem pedig impulzusok és bizonytalanságok befolyására.
A cikk folytatódik, lapozz!